Római kori ritkaság került elő egy cseh vasútépítésen

Egy ritka, a fémhuzalok előállításához használt római kori húzópadot és több mint ezer egyéb, a kora bronzkortól a római korig datálható régészeti leletet tártak fel Csehországban, a Nezamyslice és Kojetín közötti jövőbeni nagysebességű vasútvonal nyomvonalán – derül ki az Olomouci Régészeti Központ legfrissebb beszámolójából. A Haná folyó völgyében végzett, a közelmúltban lezárult megelőző feltárás egy kiterjedt és kivételesen gazdag, több korszakot átívelő településkomplexum meglétét bizonyítja.

A 9,6 kilométeres vasúti modernizációs projekt keretében egy 1,2 kilométeres szakaszt vizsgáltak az olomouci szakemberek a tavalyi év folyamán áprilistól október végéig. Nikola Jandová, az intézet szóvivője kiemelte, hogy a terület az adott régió egyik legjelentősebb és leggazdagabb lelőhelyének számít. Az őskori megtelepedés legkorábbi, kora bronzkori nyomai a Věteřov-kultúrához köthetők.

A régészek tájékoztatása szerint a faoszlopos, eredetileg sövényfonatos és agyaggal tapasztott házak maradványait, valamint a tűzvészekben megégett, díszített faldarabokat is azonosították. A lelőhelyen e korszakhoz köthetően két jellegzetes települési temetkezést is felfedeztek, az egyikben egy felnőtt és egy gyermek maradványaival.

A késő bronzkori és kora vaskori urnamezős kultúra szintén jelentős nyomokat hagyott a területen. Bár e közösségeknél a hamvasztásos temetkezés volt az általános, a régészek négy különleges gödörre bukkantak, amelyek egyikében hat darab, egymás mellé helyezett emberi koponyát találtak. Arkadiusz Tajer ásatásvezető szerint a hiányos emberi maradványok egy specifikus, eddig ismeretlen rituális gyakorlatra utalhatnak, melynek pontos megértését a további antropológiai elemzések segíthetik. A település peremén egy specializált bronzműves műhely nyomait, kőből készült öntőformákat és olvasztótégely-töredékeket, valamint fejszéket, tűket és egy karkötőt is azonosítottak.

A feltárás legkiemelkedőbb felfedezései azonban a római korból (amely Csehország területén a germán törzsek megtelepedését jelenti) származnak. A szakemberek egy mészégető kemencét, valamint egy kivételes állapotban fennmaradt fémhúzó padot találtak. Ez utóbbi eszköz – amelynek perforációiban még megőrződtek a korróziós fémnyomok – fémhuzalok, például láncingekhez használt karikák alapanyagának vékonyítására és húzására szolgált; ez a tárgy közép-európai viszonylatban is rendkívül ritka leletnek számít.

A Morva-medence mint európai kereskedelmi folyosó

A Haná folyó völgye (a Morva-medence része) a közép-európai térség egyik legfontosabb kulturális és kereskedelmi ütőere volt az őskortól kezdve. A termékeny síkság a híres Borostyánút egyik természetes útvonalaként kötötte össze a Balti-tengert a Földközi-tenger és az itáliai félsziget kultúráival. Ez a tranzitszerep magyarázza a feltárt település folyamatos, több évezreden átívelő lakottságát (a bronzkortól a vaskori La Tène-kultúrán át a római korig) és a leletek technológiai gazdagságát.

A Věteřov-kultúra (Kr. e. 1600–1450) a közép-európai kora és középső bronzkor egyik legmeghatározóbb, magas szintű fémfeldolgozással rendelkező társadalma volt. A most megtalált bronzműves műhely maradványai, valamint a később, a római korban használt precíziós fémhúzó pad azt bizonyítják, hogy ez a morvaországi régió a fémművesség fontos technológiai innovációs központja volt, amely szoros kapcsolatot ápolt a Római Birodalom határain túli területekkel is.

A leletek restaurálása és antropológiai vizsgálata jelenleg is zajlik az Olomouci Régészeti Központ laboratóriumaiban.