Római kereskedelmi központra épült Toulon haditengerészeti bázisa
2026. május 10. 11:11
A franciaországi Toulon haditengerészeti bázisán egy eddig ismeretlen, kiterjedt ókori római tengeri kereskedelmi település maradványait tárták fel az Inrap (Nemzeti Megelőző Régészeti Kutatóintézet) szakemberei. Az újgenerációs repülőgép-hordozó fogadására készülő infrastruktúra-fejlesztést megelőző, földön és víz alatt egyaránt zajló leletmentő ásatások bizonyítják, hogy a Milhaud-sziget területe már jóval Toulon római kori megalapítása előtt a Földközi-tenger egyik legfontosabb stratégiai és kereskedelmi csomópontja volt.

Fotó: Flore Giraud/Inrap
Korábban
A 2025 szeptembere óta zajló régészeti projekt során a szakemberek az egykori (mára a partvonalba integrálódott) Milhaud-sziget területén végeztek kutatásokat. A feltárás egy olyan, a sziget alakjához igazodó, szabályosan felépített ókori létesítményt hozott felszínre, amely délkelet felé egy homokos öbölben nyitott a tengerre, míg északnyugati oldalát egy közelmúltban azonosított, robusztus erődítményrendszer védte.
A nagyszámú kerámiatöredék, amfora, háztartási eszköz, mérlegsúly és hálósúly elemzése alapján az agglomeráció a Kr. e. 2. század és a Kr. u. 3. század eleje között működött, és nemcsak lakóházaknak, hanem liszt-, bor- vagy olajkészítő kisipari üzemeknek is helyet adott.
A leletegyüttes részben újraírja a provence-i tengerpart római hódításának kronológiáját. Toulon ókori elődjét, Telo Martius-t a Kr. u. 1. század közepén alapították, ám a Milhaud-szigeti település kiterjedt kereskedelmi kapcsolatai – amit a zömmel az itáliai félsziget déli részéről származó importáruk tömege is jelez – arra utalnak, hogy a rómaiak már jóval korábban megvetették itt a lábukat. A felfedezés azért is kiemelkedő, mert ebben az időszakban a partvidék elméletileg még a massaliai görögök fennhatósága alatt állt. Az épületegyüttes ritka bizonyítéka a görögök tengeri kereskedelmi monopóliuma elleni gall lázadásoknak, illetve a fokozatos római behatolás korai fázisának.
Az ásatások egyúttal a terület kora újkori és modern katonai funkciójának átalakulását is dokumentálták. Miután az ókori település a 3. században ismeretlen okból – vélhetően az erózió miatt – elnéptelenedett, a terület a középkor végéig elhagyatott maradt. A sziget stratégiai szerepét XIV. Lajos uralkodása alatt kapta vissza, amikor 1695–1696-ban a nagy touloni katonai arzenál részeként egy ma is álló lőporraktárat és egy saját, védett kikötőt építettek rajta.

Bár a 19. században vasúti hálózattal és további épületekkel bővített bázist a 20. század közepére (az 1935 körüli kikötőfeltöltéssel) jelentősen átalakították, a most feltárt ókori alapok felett hamarosan Európa első számú hadikikötőjének legmodernebb létesítménye, a 2038-ban szolgálatba álló új francia repülőgép-hordozó karbantartó dokkja épül meg.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tél
Múlt-kor magazin 2022
- A szeretet mártírjai – megjelent a Múlt-kor téli száma
- Maksymilian Kolbe atya önfeláldozása
- Az embermentő Jane Haining
- Sisi unokahúgának botrányos emlékiratai
- Diego Velázquez: Krisztus Márta és Mária házában
- Karikás Mihály és a Kis Pipa
- A fordulatra képtelen fenegyerek: Grósz Károly
- A Szentföld egy magyar tiszt szemével
- Clara Schumann – A nő, akinek először sikerült
- A fények tánca ünnepli a barokk kertművészetet Schloss Hofban tegnap
- Churchill lekerül a brit bankjegyekről tegnap
- Digitálisan egyesítették újra Leonardo da Vinci legnagyobb kéziratát tegnap
- Fenyőgallyakkal világítottak az ősemberek a barlangokban tegnap
- Rekordáron kelt el a nácik által elrabolt szökőkút tegnap
- Kémek, kereskedők, túlélők: nők az amerikai forradalom idején tegnap
- Állambiztonsági forrásokból kutatják az erdélyi magyar értelmiséget tegnap
- Ókori folytonosságról mesél a Nílus-deltában feltárt település tegnap













