Római írótáblák a birodalom peremén

A frankfurti Goethe Egyetem kutatóinak munkája alig olvasható római írótáblák segítségével rajzolja újra a Római Birodalom északnyugati tartományainak közigazgatását és társadalmát. A mai Belgium területén előkerült fatáblák egy elveszettnek hitt világ hétköznapjait hozzák közelebb.

Római írótáblák egy elfeledett városból

A Frankfurti Goethe Egyetem által vezetett kutatás új megvilágításba helyezi a római közigazgatás és kultúra működését a birodalom északnyugati peremén. A mai Belgium területén talált, alig látható feliratok segítségével a kutatók rekonstruálták egy korábban néma világ töredékeit.

A felfedezés középpontjában a tabulae ceratae, vagyis római fa írótáblák állnak. Ezeket Tongeren területén, az egykori Atuatuca Tungrorum romjai között tárták fel. A viaszréteg eltűnt, de az íróeszköz nyomása megőrizte a latin szövegek lenyomatait a fában.

A szövegek rekonstrukcióját Markus Scholz professzor vezette, Jürgen Blänsdorf emeritus professzorral, a Mainzi Egyetem oktatójával együtt. Scholz korábban a frankfurti ezüstfelirat értelmezésével vált ismertté, most azonban még összetettebb feladattal szembesült.

A táblák egy részét már az 1930-as években feltárták, de jelentéktelennek tartották. A fordulat 2020-ban következett be, amikor Else Hartoch felismerte valódi értéküket. A későbbi feltárásokkal együtt a töredékek száma 85-re nőtt, két eltérő régészeti környezetből.

Római írótáblák, mint az adatvédelem eszközei

Az egyik leletcsoport egy kúthoz köthető, ahol a táblákat szándékosan összetörve dobták el. A kutatók szerint ez az érzékeny adatok megsemmisítésének korai formája lehetett. A másik csoport iszapos gödörből származik, ahol hulladékként, használták fel őket feltöltésre.

A fa kiszáradt, a természetes szemcseminták megnehezítették az olvasást. Több táblát többször használtak, így palimpszesztek alakultak ki, egymást fedő szövegrétegekkel. Ennek ellenére a töredékek felénél sikerült értelmezhető nyomokat azonosítani.

A szövegek között szerződések, adminisztratív feljegyzések és diákok írásai is szerepelnek. Különösen figyelemre méltó egy dedikációs szöveg, amelyet Caracalla császár szobrának talapzatára szánhattak, és Kr. u. 207-re datálható.

Római írótáblák tartós üzenete

A római írótáblák említik a decemvireket és a lictorokat, ami a fejlett közigazgatás jelenlétét bizonyítja. A személynevek sokfélesége római, kelta és germán hátteret tükröz. Több egykori katonai veterán is azonosítható, köztük a Rajna flottájának leszerelt tagjai.

A kutatás paleográfiai, filológiai és onomasztikai elemzéseket ötvözött fafaj-azonosítással, viaszmaradvány-vizsgálattal és RTI-alapú képalkotással. 

Az eredményeket egy gazdagon illusztrált tudományos kötetben tették közzé. Bár kevésbé látványosak, mint a nemesfém feliratok, ezek a római írótáblák jelentősen bővítették ismereteinket a birodalom peremvidékeinek mindennapjairól, és bizonyítják, hogy a legapróbb nyomok is maradandó történeteket hordoznak.