Ritka proto-ékírásos agyagtábla került elő Irakban

Az iraki Tell Zurghul lelőhelyen feltárt proto-ékírásos agyagtábla az eddigi legkorábbi bizonyítéka annak, hogy a sumér városállamok már a Kr. e. 4. évezred végén fejlett adminisztrációs rendszerrel rendelkeztek – nemcsak Urukban, hanem a tágabb Lagash-régióban is.

A táblát a Missione Archeologica Italiana 2025-ös ásatásai során fedezte fel Davide Nadali régészcsapata Niĝin (mai nevén Tell Zurghul) területén. A Lagash-régióban eddig nem találtak ilyen korai ékírásos dokumentumot, így a felfedezés átírhatja a sumér írás alakulásáról és a közigazgatás történetéről alkotott elképzeléseinket.

Egy tábla, amely forradalmasíthatja az írás eredetéről alkotott képünket

A részletes elemzések kimutatták: a proto-ékírásos tábla egy halászathoz kapcsolódó elszámolást rögzít. A szöveg hatalmas mennyiségű hal, valamint 500 fonott tároló szétosztását dokumentálja – amelyekre valószínűleg a halak szállítása miatt volt szükség. A feltárt tárgyak – halcsontok, kosár-maradványok és pecsétek – egyértelműen alátámasztják a megfejtett szöveg tartalmát, így a tábla a sumér vízgazdálkodás és halászati infrastruktúra első írásos megnyilvánulásának tekinthető.

Niĝin városa 

Tell Zurghul a bronzkorban fontos szerepet játszott a mocsaras, csatornákkal átszőtt Dél-Mezopotámiában. A város az ókori Lagash városállam része volt. A lakosság mindennapjait és gazdaságát a vízi környezet határozta meg: csatornák, édes- és sós vizek, valamint a közeli tengeri torkolat biztosította a helyiek megélhetését. A halászat, a hajózás és a kereskedelem olyan összetett rendszert alkotott, amelyben a közigazgatás és az írás már korán fontos szerepet kapott.

Miért különleges ez a tábla?

A lelet azért szenzációs, mert:

• ez az első proto-ékírásos tábla a Lagash-régióból;
• piktogramjai az uruki írás korai változatával mutatnak rokonságot;
• bizonyítja, hogy Uruk írásrendszere nem elszigetelt jelenség volt, hanem már a Kr. e. 4. évezred végén átvették és adaptálták más városok is;
• rávilágít a sumér vízi gazdálkodás méretére és szervezettségére.

A szöveg két oszlopban fut az agyagtábla két oldalán, proto-ékírásos jelekkel – vagyis a klasszikus ékírás előtti ábécé betűivel.

Mit árul el mindez a sumér gazdaságról?

A tábla alapján Niĝin jóval több volt egy egyszerű halászfalunál, mivel komoly logisztikai és adminisztrációs háttérrel rendelkezett. Mindez arra utal, hogy a sumér városállamok már jóval korábban is összetett gazdasági hálózatot működtettek, mint azt gondoltuk.

Hogyan terjedt el az írás?

A Niĝin-tábla azt sugallja, hogy a proto-ékírás szélesebb földrajzi területen is ismert volt már ebben az időszakban. Ez a dinamizmus pedig átírhatja az írás fejlődésének hagyományos, egypólusú modelljét.

Új kérdések – új kutatási irányok

A felfedezés újabb fontos kérdéseket vet fel. Vajon más sumér városok is alkalmaztak hasonló adminisztratív rendszereket a vizsgált időszakban? Mekkora volt a halászat gazdasági jelentősége a térségben? Hogyan zajlott a tartósítás, a szállítás és az elosztás ebben a mocsaras környezetben? A következő ásatási szezon eredményei remélhetőleg választ adnak ezekre a kérdésekre.