Természetes barlangokra épült Róma vízellátása

Egy új kutatás nemrég bebizonyította: Róma vízellátása nemcsak a mesterségesen kialakított vízvezetékrendszerre épült. A közelben lévő természetes forrásoknak és földalatti vizeknek legalább ugyanakkora szerepük volt a város ellátásában, mint az infrastruktúrának – derült ki a vizsgálatból.

Az Acque Imperatorum projekt kutatói kimutatták: az ókori mérnökök a Rómát körülvevő természetes vizeket tudatosan integrálták a város vízvezeték-hálózatába. A több mint egy évtizede tartó vizsgálat során a hegyi forrásoktól kezdve a megmaradt vízvezetékeken át a kutatók számos aspektusát feltárták az ókor ezen kevésbé ismert fejezetének.

Az Acque Imperatorum projekt

Az Acque Imperatorum projekt egyszerű barlangi búvárkodással kezdődött, de idővel kiterjedt, interdiszciplináris kutatássá vált. A több mint tíz évig tartó vizsgálat során a búvárok számos merülést hajtottak végre olyan barlangi vizekben és forrásokban, amelyek közvetlenül kapcsolódtak a római vízvezeték-hálózathoz.

A kutatás során kiderült: a római vízvezetékek által szállított víz jelentős része az Aniene folyó vízgyűjtő területéről, a Középső-Appenninek térségéből érkezett. Különösen fontos szerepet játszott a Római Alpok vidéke, ahol a téli hóolvadás nagy mennyiségű, tiszta vizet szabadított fel. Emellett a szakértők azt is megállapították: a városba áramló víz útvonalának mintegy 85%-a természeti képződményeken (például barlangokon) haladt keresztül.

A feltárások során a búvárok számos, korábban nem ismert vízvezetékszakaszt is találtak. Némelyikben még ma is folyik víz, bár az évszázadok során felhalmozódott üledék gyakran szinte teljesen kitölti a járatokat.

A rómaiak mérnöki tudása

A rómaiak az ókor egyik legfejlettebb hidraulikai rendszerét hozták létre. Az Acque Imperatorum projekt szerint a mérnökök gondosan kiszámították a csatornák lejtését, hogy biztosítsák a folyamatos vízáramlást. Ha a terep túl meredek volt, hidakat és boltíves szerkezeteket emeltek. Ha hegyvonulatok állták útjukat, alagutakat vájtak a sziklába. Ennek a rendszernek köszönhetően Róma képes volt vízzel ellátni a nyilvános szökőkutakat, a fürdőket, a kerteket, valamint a magánházakat is.