Szerelemből vagy pénzért? Ők voltak a történelem leghírhedtebb aranyásó vőlegényei

A házassággal a történelem hajnala óta együtt járt a hozomány intézménye. Már Hammurapi törvényei is rendelkeztek a nudunnúm, az asszony által a házasságba vitt vagyon további sorsáról. A kézfogóval járó anyagi haszon természetszerűleg képes a gyanú árnyékát vetni a házasulandók érzelmeinek tisztaságára. A történelem során számtalan feleség volt kénytelen feltenni magának a kérdést: vajon ő, vagy hozománya volt vonzóbb újdonsült férje számára? A következőkben olyan történeteket ismerhetünk meg, amelyekben a menyasszony vagyonának nagysága vagy jelentősége okot adhat némi gyanakvásra.

Házassággal a csúcsra törni

Ciceróra az ókor egyik legtehetségesebb szónokaként és legnagyobb hatású államférfijaként emlékezünk. Jómódú lovagi családjának tagja közül elsőként töltött be állami tisztségeket, és karrierjében végül egészen a konzulságig jutott. Politikai törekvéseiben a homo novus nagy mértékben támaszkodott feleségére, Terentiára, akit 27 évesen vett feleségül i. e. 79-ben. A gazdag családból származó nő apja halála után jelentős birtokot örökölt, így saját jogán volt igen jómódúnak mondható; erre a vagyonra Cicerónak nagy szüksége is volt karrierje alakításához, céljai eléréséhez. Az érdekházasság egyébként megfelelt a felsőbb társadalmi rétegek korabeli szokásainak, így az nem keltett kellemetlen feltűnést.

A házasfelek mintegy harminc évig éltek együtt harmóniában, de végül Cicero i. e. 51 körül elvált Terentiától. Ma sem tudjuk pontosan, hogy mi okozta a szakítást kettejük között, Cicero mindössze annyit közölt barátaihoz szóló leveleiben, hogy felesége „elárulta” őt, de hogy ezt az árulást magán- vagy politikai életében szenvedte el, nem derül ki. Akárhogy is történt, a válás után a politikusnak vissza kellett fizetnie Terentia nem jelentéktelen hozományát. Ez egyes kutatók szerint ez magyarázhatja nem sokkal későbbi újabb házasságát korábbi nevelt lányával, Publiliával: a zsebébe érkező újabb vagyon segíthette őt ki az előző visszafizetése miatt keletkezett pénzzavarból.

Tudtad, hogy a bankok már a civilizáció hajnalán kinyitottak? Vajon hogyan működött az ókorban a hitelezés? Miként dőzsölt a századfordulón egy magyar bankár? Hogyan zajlott a kölcsönfelvétel évszázadokkal ezelőtt? Az OTPédia oldala könnyed stílusban, szórakoztató módon mutatja be modern életünk egyik legfontosabb szegmensét, a bankjegyek és a pénzintézetek világát. A-tól Pénzig.

A feudalizmus térhódításával már nem csupán a készpénz, hanem a menyasszonnyal érkező jelentős földbirtok is vonzóvá tehetett egy-egy frigyet. Aquitania hercegei a középkorban névlegesen a francia király vazallusaiként, gyakorlatilag kiskirályokként uralkodtak hatalmas birtokaikon. X. Vilmos herceg elsőszülött lányaként és örököseként a cím és a birtok is Aquitániai Eleonórára szállt, amikor apja 1137-ben meghalt. Vilmos végrendeletében lányát és az örökséget is VI. Lajos francia király gondjaira bízta, meghagyva, hogy keressen Eleonóra számára megfelelő férjet. A nagybeteg Lajos lecsapott a kínálkozó lehetőségre, miszerint a hercegséget a francia korona közvetlen befolyása alá vonja, és három hónappal Vilmos halála után legidősebb fiához, Lajoshoz adta Eleonóra hercegnőt.

VI. Lajos napokkal később elhunyt, így az aquitaniai hercegségbe éppen csak beiktatott fia VII. Lajos néven lépett a trónra, Eleonórát pedig francia királynővé koronázták. A házasságot tizenöt évvel később felbontották, mivel nem született belőle fiúutód; Eleonóra visszakapta földjeihez való jogát, és rögtön ezután követeket küldött Henrikhez, Normandia hercegéhez, hogy jöjjön és vegye el őt feleségül. Henrik kapva kapott az alkalmon, uralma alá vonva ezzel Aquitania hercegségét is, sőt két évvel később az angol királyi címet is elnyerte – nem kis részben megnövekedett politikai hatalmának köszönhetően.

I. Jakab skót király fiatalkorában tizennyolc éven át élvezte kényszerűségből az angol udvar vendégszeretetét. Az ifjú, még megkoronázatlan uralkodót tizenegy évesen angol kalózok fogták el és szállították IV. Henrikhez, miközben épp Franciaországba próbált menekülni a Skóciát uralma alá hajtó Robert Stewart, Albany hercege elől. Jakab hosszú fogsága alatt Stewart kormányozta régensként Skóciát, és a legkevésbé sem állt érdekében királyát kiszabadítani.

Az első reménysugár a szabadulásra Jakab házasságával csillant fel: 1424 februárjában vette feleségül a Lancaster-házból származó Beaufort Johannát, aki a hagyomány szerint Jakab The Kingis Quair (A király könyve) című versét ihlette. Az esküvő után a csecsemő VI. Henrik régenstanácsa végül 40 ezer font sterling váltságdíjért cserébe szabadon engedte Jakabot – amelyből levontak 10 ezer márkát, mint Johanna hozományát (egy márka egy font kétharmadát érte). Bár a történetek vonzalomról és szerelemről szólnak, szinte biztosnak tekinthető, hogy Jakab házassága nem kis részben politikai alapú volt, és hogy felesége hozományát, beleértve saját szabadságát is, szívesen fogadta a skót király.

Birodalmakat formáló hozományok

Az uralkodók és családjuk esetében a házasságokat mindig befolyásolták, sokszor pedig egyértelműen meghatározták a politikai szempontok. Egy regnáló király lánygyermekének férje mindenképp gazdag hozományt kapott pénzben, földbirtokban és befolyásban, de néha a tét még ennél is nagyobb volt. Luxemburgi Zsigmond magyar király egyetlen fiúgyermeke nem sokkal születése után meghalt, így lánya, Erzsébet maradt a király örököse. A nőutódok öröklése kényes és a politikai helyzettől függően változékony kérdés volt, de Erzsébet – vagy rajta keresztül leendő férje – mindenképpen jogot formálhatott Zsigmond országainak koronájára.

Mindezzel Zsigmond is tisztában volt, ezért Erzsébetet már kétéves korában eljegyezte a 14 éves, a Habsburg-dinasztiából származó Albert herceggel, majd a lehető leghamarabb, tizenkét évesen hozzá is adta a hercegnőt. Mivel Zsigmond első felesége, Anjou Mária ténylegesen uralkodó királynőként ült a magyar trónon, adott volt a precedens Erzsébet fiúsítására, ám Zsigmond még lánya születése előtt egyezséget kötött IV. Alberttel, leendő veje apjával, hogy fiúörökös nélküli haláluk esetén megöröklik egymás trónját. A szerződés és az Erzsébettel való házassága révén Habsburg Albert így akadálytalanul a magyar trónra ülhetett Zsigmond 1437-es halála után.

Egy hercegnői hozomány elvesztése még Európa nagy uralkodócsaládjainak tagjait is érzékenyen érinthette. Amikor Aragóniai Katalin 1501 novemberében, 15 évesen feleségül ment VII. Henrik fiához, Artúr walesi herceghez, apja, II. Ferdinánd spanyol király 200 ezer dukát hozományt ígért vele, amelynek felét nem sokkal a házasság után kézhez is kapta az ifjú férj. Sokáig azonban nem élvezhette a házaséletet, mert néhány hónappal később megbetegedett, és április 2-án elhunyt. Ez VII. Henriket váratlan nehézség elé állította: a házassági szerződés értelmében, ha Katalin hazatér, Henriknek vissza kell fizetnie a hozományt, amelynek felét még meg sem kapta. Még az is felmerült, hogy az ekkor 45 éves király maga veszi feleségül a 16 éves Katalint, de ezt Ferdinánd ellenezte.

Némi huzavona után megszületett az egyezség: Katalin új jövendőbelije Henrik, York ekkor még csak 10 éves hercege lett. A házasság megkötésére csak hét évvel később került sor; névleg arra vártak, hogy Henrik a megfelelő korba lépjen, de Ferdinánd olyannyira vonakodott Katalin hozományának második felét kifizetni, hogy maga az esküvő is kérdésessé vált. Aragóniai Katalin végül 1509 júniusában ment hozzá Henrikhez, aki akkor már VIII. Henrik néven Anglia királya volt.

A fent leírt hozományok, bár a korabeli átlagember számára felfoghatatlan összegek és értékek cseréltek gazdát, mind eltörpülnek egy portugál hercegnő móringjának jelentősége mellett. Bragança Katalin, a spanyol Habsburg uralom alól Portugáliát felszabadító IV. János király lánya 1662 májusában ment feleségül II. Károly angol királyhoz. A két uralkodó által majd’ egy évvel korábban aláírt szerződés értelmében Katalin kétmillió portugál korona (mintegy 300 ezer font sterling) készpénz mellett a ma Marokkóban fekvő Tangert és az akkor még hét nagyobb szigetből álló Bombay-t (ma: Mumbai), illetve a Brazíliára és Portugál Kelet-Indiára vonatkozó kereskedelmi jogokat hozta a házasságba.

A Brit Birodalom így egyrészt a korábbinál egyszerűbben juthatott a portugál gyarmatokról származó ritka és értékes javakhoz, másrészt pedig új területeken is megvethette a lábát. II. Károly nem sokkal később bérbe adta Bombay szigeteit a Brit Kelet-Indiai Társaságnak, amely fontos adminisztratív központtá tette a szigetek legfontosabb kikötővárosát. A Társaság részben Bombay-ra, Bragança Katalin hozományára támaszkodva kezdte kiépíteni a brit gyarmati uralmat Indiában, amely különböző formákban egészen 1947-ig fennállt.

Bár a hozomány intézménye mára sokat veszített mind jelentőségéből, mind elterjedtségéből, a modern időkben is találni extravagáns példákat. Közéjük tartozik Grace Kelly amerikai színésznő és III. Rainier monacói herceg esete is, akik 1956 áprilisában házasodtak össze. A lánykérést követően, de még az esküvő előtt azonban a herceg közölte Kellyvel és családjával, hogy a hagyományok szellemében természetesen igényt támaszt menyasszonya bizonyos összegű hozományára.

A beszámolók szerint az építőipari vállalkozásából dollármilliós vagyonra szert tett Jack Kelly először felháborodással fogadta a herceg igényét, de végül sikerült megegyezésre jutniuk – ha nem is éppen hétköznapi módon. Grace kétmillió dolláros hozománnyal érkezett a házasságba: ennek felét apja a színésznő jövendő öröksége terhére fizette ki, a másik felét azonban Grace saját zsebéből állta. Azonban nem ez volt a herceg egyetlen, felvont szemöldököket eredményező követelése: Rainier ahhoz is ragaszkodott, hogy Grace még a házasság előtt alávesse magát egy termékenységi tesztnek, hogy ezáltal biztosítva lássa a monacói uralkodóház jövőjét. Mindez megfelelő táptalajt adott azon pletykáknak, amelyek szerint a herceg inkább az üresen ásító monacói kincstár és a politikai szükség, mintsem az igaz szerelem ösztönzésére lépett frigyre a gyönyörű színésznővel.

Miként született meg a pénztárca ötlete? Mi a különbség a bankjegy és papírpénz között? Meddig egyszerűsödhet még a modernkori fizetés folyamata? Mikor fejlesztették ki az RSA-titkosítást? A válaszokért látogass el az OTPédia oldalára! (x)