Kiállították Polükleitosz elveszett szobrának másolatát
A pompeji régészeti parkban bemutatták Polükleitosz híres Dárdavivő (Doryphoros) szobrának bronzból készült rekonstrukcióját, amely az ókori görög mester elveszett eredeti alkotását idézi meg. A másolat elkészítéséhez a legjobb állapotban fennmaradt római márványkópiát és egy herculaneumi bronzfejet használtak fel, az öntést pedig az ókorban is alkalmazott viaszveszejtéses bronzöntési eljárással végezték.
- A pompeji régészeti parkban bemutatták Polükleitosz híres Dárdavivő (Doryphoros) szobrának bronzrekonstrukcióját, amely az elveszett görög eredetit idézi meg.
- A rekonstrukció a legjobb állapotban fennmaradt pompeji márványkópia és egy herculaneumi bronzfej alapján, hagyományos viaszveszejtéses bronzöntéssel készült.
- A Dárdavivő Polükleitosz arányelméletének legismertebb megtestesítője, amely az ókori görög szobrászat egyik legnagyobb hatású alkotásának számított.
A Pompejiben megnyílt kiállításon látható bronzszobor Polükleitosz Kr. e. 5. századi Dárdavivő (Doryphoros) című művének rekonstrukciója, amelynek eredeti bronzváltozata sajnos nem maradt fenn, ezért a szakemberek a római korban készült másolatok alapján nemrég újraalkották azt. A rekonstrukció alapját az a pompeji márványszobor adta, amelyet 1793-ban tártak fel, és amelyet a mintegy ötven ismert római másolat közül a legjobb állapotban fennmaradt példánynak tartanak.
A szobor fejének mintájául a közeli Herculaneumban, a Papiruszok villájában előkerült bronzfej szolgált, amely kivételes épségben őrződött meg. A projekt célja az volt, hogy a római márványkópiák segítségével minél hitelesebben idézzék fel azt a bronzszobrot, amelyet egykor maga Polükleitosz készített, és amely az ókori görög szobrászat egyik legismertebb alkotásának számított.
A Dárdavivő Polükleitosz arányelméletének legismertebb megtestesítője volt, amelyet az ugyancsak elveszett Kánon című értekezésében fogalmazott meg. Az ókori források szerint a mű az emberi test ideális arányait írta le, a szobor pedig ennek gyakorlati megvalósításaként a harmonikus emberi test eszményét jelenítette meg.
A bronzmásolat a nápolyi Chiurazzi öntödében készült hagyományos viaszveszejtéses bronzöntési eljárással, vagyis ugyanazzal a technikával, amelyet az ókori görög mesterek is alkalmaztak. A több évszázados múltra visszatekintő műhely fennmaradását a pompeji régészeti park segítette elő az öntöde történeti gipszmintáinak megvásárlásával, így a rekonstrukció egy ipartörténeti örökség megőrzéséhez is hozzájárult.
Gabriel Zuchtriegel, a pompeji régészeti park igazgatója szerint a rekonstrukció nemcsak egy elveszett mesterművet idéz fel, hanem az ókori Földközi-tenger sokszínű kulturális világát is jelképezi. Hangsúlyozta, hogy a pompeji graffitik, a műalkotások és a legújabb archeogenetikai kutatások egyaránt arra utalnak, hogy a város lakossága rendkívül változatos eredetű volt, ezért a Polükleitosz által megformált ideális férfialak a Görögországból, Itáliából, Szíriából, Észak-Afrikából vagy a Földközi-tenger más vidékeiről származó lakosok elképzeléseit egyaránt megtestesíthette.
