Nagyfokú ellenállásba ütközött mindkét oldalon Egyiptom és Izrael történelmi békekötése

Anvar Szadat egyiptomi elnök, Jimmy Carter amerikai elnök és Menahem Begin izraeli miniszterelnök az egyezmény megkötését követően (kép forrása: jta.org)

Az egyiptomi-izraeli megbékéléshez az nyitotta meg az utat, hogy a szovjet befolyást terhesnek érző Egyiptom nyitott a Nyugat felé. Történelmi lépés volt, hogy Anvar Szadat egyiptomi elnök 1977-ben Izraelbe látogatott, ahol beszédet is mondott a kneszetben.

Menahem Begin izraeli kormányfőt és Szadat egyiptomi államfőt Jimmy Carter amerikai elnök ültette tárgyalóasztalhoz 1978. szeptember 5-én a Washingtontól 80 kilométerre lévő Camp David-i elnöki rezidencián.

A különtárgyalások megkezdéséért az arab államok megszakították a kapcsolatot Egyiptommal, az Arab Liga még Kairó tagságát is felfüggesztette a szervezetben. A megbeszéléseket mind Izrael, mind Egyiptom többször ott akarta hagyni, a tárgyalások folytatásához mindannyiszor az amerikai elnök személyes közbelépésére volt szükség.

Végül két megállapodást sikerült tető alá hozni: az első az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatain alapuló békeszerződések aláírását irányozta elő, egy igazságos, átfogó és tartós közel-keleti rendezést, amely magába foglalta a Jordán folyó nyugati partvidékét és a Gáza-övezetet érintő, háromfokozatú tárgyalások menetének rögzítését is.

Izrael és Egyiptom vállalta, hogy tartózkodik az erőszak alkalmazásától, és a vitás kérdések rendezésében a diplomáciai eszközöket részesíti előnyben. Rögzítették, hogy a keretegyezmény aláírásától számított három hónapon belül békeszerződést kötnek, melynek alapja a gazdasági szankciók megszüntetése, a diplomáciai kapcsolatok felvétele, valamint a teljes elismerés kell, hogy legyen.

A második megállapodásban a két állam kötelezettséget vállalt az egyezményben foglaltak megvalósítására, és fontos területi kérdéseket is tárgyalt. A megállapodások értelmében Izrael feladta a Sínai-félszigetet, ám az 1979-ben aláírt békeszerződés csak rövidtávon hozott fejlődést Izrael és Egyiptom, valamint az arab államok közötti kapcsolatban.

A békekötés ellen mindkét oldal szélsőségesei elszánt harcot kezdtek. A Sínai-félszigetről való visszavonulás utolsó szakaszában izraeli telepesek súlyos összecsapásokat kezdeményeztek az egyiptomi katonákkal, az egyiptomi szélsőségesek pedig 1981 októberében egy kairói katonai parádén meggyilkolták Anvar Szadatot.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6 368 ft 4 776 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 6 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

kommunizmus

• Politikai okokból nem indulhatott a világbajnoki címért Papp Laci
• Fábri Zoltán tucatnyi forgatókönyvét utasították vissza politikai okból
• A Szovjetunió is tevékenyen akadályozta Che Guevara elméleteinek gyakorlatba ültetését
• Szovjet bábáskodással született meg az „első német munkás-paraszt állam”
• Egészen abszurd részletek is tarkították Rákosiék „tökéletes” kirakatperét
• Nemzetközi konferencia az Országházban a Tanácsköztársaságról
• Búcsút vettek a lakók a párizsi Gagarin-lakóteleptől, a kommunista párt egykori "kirakatától"
• „Üstökösként járt elöl” – rendíthetetlenül állt ki minden diktatúrával szemben Márton Áron
• A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne