Mit mesél az aarhusi középkori temető? Hetvenhét sír tárja fel a középkori élet kemény valóságát
Dán régészek hetvenhét középkori sírt tártak fel Aarhusban, amelyek hűen tükrözik a 12. századi élet valóságát – egy olyan világot, ahol a várható élettartam mindössze 37 év volt.
A feltárás eredményeit a dániai Bederben működő Moesgaard Múzeum jelentette be. A csontvázak a közeli Aarhusban fekvő Szent Olaf-temetőből kerültek elő, amely az 1100-as évektől egészen 1813-ig működött. A temető nevét Szent Olaf norvég királyról kapta, aki sokat tett a kereszténység meghonosításáért az észak-európai régióban.
A feltárás részletei
A múzeum közleménye szerint a maradványok akár 900 évesek is lehetnek, és egy 12. századi temetőhöz tartoztak, a régi viking város, Aros közelében. Mads Ravn, a Moesgaard Múzeum örökségvédelmi osztályának vezetője a Fox News Digitalnak elmondta: összesen hetvenhét figyelemre méltó sírt tártak fel. „Sokkal több nyughelyet találtunk, mint amennyire számítottunk” – mondta a szakértő.
Temető és kereszténység
A kereszténység Dániában a 9–10. században terjedt el, és Harald Bluetooth király uralkodása idején, 965 körül vált uralkodó vallássá. A 12. századra Aarhus lakossága már egyértelműen a keresztény hagyományok szerint temetkezett – ezt bizonyítják a Szent Olaf-temetőben feltárt sírok is. Ravn elmondta azt is, hogy ide a szegényebb lakosok temetkeztek, míg a tehetősebbeket a mintegy ötszáz méterre fekvő székesegyházban hantolták el. Talán ez lehet a legfőbb oka annak, hogy a legtöbb sír nem tartalmazott mellékletet. Egy kora újkori nyughelyen ugyanakkor rendkívül érdekes leletet találtak a kutatók: egy 1626-ból származó sírban az elhunyt szájába érmét tettek elhantolói. Ez a szokás valószínűleg abban a hitben gyökerezett, hogy a halál után fizetnie kell az adott alhunytnak azért, hogy a túlvilágra jusson.
Ez is érdekelhet
Aarhusi mindennapok
A mostani feltárások bepillantást engedtek a középkori aarhusiak mindennapi életébe. „A csontok alapján a várható élettartam 37 év volt, valamint számos betegség tizedelte a lakosságot.” – magyarázta Ravn. Az egyik legmegrázóbb lelet is ehhez a meglátáshoz kapcsolódott: három, egymásra temetett gyermek csontvázát is feltárták a szakértők, akik valószínűleg egy járványnak eshettek áldozatul.
A kutatás konklúziója
A régész szerint a további elemzések feltárhatják, hogy a vizsgált közösségben mely betegségek voltak a leggyakoribbak. „Az élet kemény volt és rövid. Sok nő halt meg például szülés közben” – jegyezte meg. Majd hozzátette: „Amikor megkérdezik tőlem, szeretnék-e régészként a múltban élni – a válaszom határozottan nem.”
