Mi tartotta össze a Habsburg Birodalom soknemzetiségű világát?

A Habsburg Birodalom kiterjedése 1789-ben (Forrás: Wikipédia / TRAJAN 117 / CC BY-SA 3.0)

A Habsburg Birodalom egy hosszú folyamat során létrejövő, soknemzetiségű államalakulat volt Európában. Kezdetének sokan az 1278-as évet tartják, amikor I. Rudolf osztrák hercegi birtokokat szerzett. Ezt követően egy lassú és összetett folyamat során az ország hatalmas birodalommá terebélyesedett.

A birodalom gyengeségei

A 19. századra már megkerülhetetlen hatalmi tényezővé váló, soknemzetiségű államot a kor gondolkodói ellentmondásos jelenségnek, anakronizmusnak tekintették. Érdekes, hogy számos nép tagjai – például a csehek – paradox módon éppen ebben a helyzetben látták saját létük garanciáját. František Palacký cseh történész 1848-ban például azt írta: ha Ausztria nem létezne, „az emberiség érdekében haladéktalanul létre kellene hozni”, különben a cseheket elnyelnék erősebb szomszédaik – a németek vagy az oroszok. Habár természetesen nem mindenki osztotta ezt a véleményt, de a birodalom ennek a gondolatnak a segítségével képes volt lojalitást kialakítani polgárai széles, etnikailag sokszínű rétegeiben. Ezek mellett a Habsburgok pénzügyi és katonai segítségnyújtása is maradásra bírta az alattvalók többségét.

A francia forradalom kitörése a Habsburgoknak is nagy kihívást jelentett, de a birodalom valódi gyengeségei csak az 1848-as forradalmak idején váltak látványossá. Ekkor fonódtak össze először igazán a társadalmi és a nemzeti sérelmek – egy olyan soknemzetiségű államban pedig, ahol egyetlen etnikum sem rendelkezett autonómiával, mindez döntő fordulatnak bizonyult. Az 1867-es kiegyezés azonban egy időre rendezte az egyre tarthatatlanabbá váló helyzetet. A következő fél évszázad viszonylagos jóléte és rendje sokáig biztosította a fejlődéshez szükséges nyugalmat, de Ferenc Ferdinánd meggyilkolása mindent megváltoztatott.

A monarchia bukása

A háború gyakorlatilag teljesen összeroppantotta a monarchiát. A hosszan tartó, egyre kilátástalanabb küzdelem és a hátország gazdasági összeomlása mind hozzájárultak ahhoz, hogy a birodalom nemzetiségeiben felerősödjön az elszakadás vágya; Hannah Arendt szavaival élve: a Monarchia bukásakor „elpárologtak a szolidaritás utolsó maradványai” is a nemzetiségek között. A gazdaságilag és katonailag összeomló birodalmi vezetés az antant hatalmak felől érkező nemzetközi nyomásnak már nem tudott ellenállni – a birodalom hivatalosan is széthullott.

Kultúra és gasztronómia

A Habsburg Birodalom tehát többé-kevésbé képes volt összehangolni különböző nyelvű, vallású és kultúrájú közösségek működését – egészen az első világháborúig. A birodalom városai – Trieszt, Görz (Gorizia), Lviv, Csernovci (Csernyivci) – kultúrájukban és gasztronómiájukban azonban ma is hordozzák ezt az egységet. Triesztben vagy Görzben például a helyiek a mai napig büszkén mondják: konyhájuk közelebb áll az osztrákhoz vagy a magyarhoz, mint az olaszhoz.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

művészet

• Mesterséges intelligencia segítségével azonosítottak egy skót remekművet
• Visszanyerte eredeti színeit Perugino korai Madonnája
• Újraelemezték a négyezer éves georgiai kurgánok sziklarajzait
• Kétszáz éve eltűnt szobrokat keres az oxfordi Trinity College 
• Bemutatták Rubens újonnan felfedezett római kéziratát
• Átfogó Gruber Béla-kiállítás nyílik a Nemzeti Galériában
• Jankovics Marcell befejezetlen bibliai animációjából nyílt kiállítás
• Ötvenhat milliárd forintért kelt el Jackson Pollock ikonikus absztrakt alkotása
• Kiállítás nyílt a kecskeméti zománcművészet ötvenéves történetéről