Habsburg Ferdinánd nem számított a trónra, végül ő szilárdította meg a Habsburg-ház uralmát

I. Miksa császár fiával és vejével. Unokái közül Ferdinánd és Károly látható a festményen, valamint II. Lajos magyar király.

A Habsburg dinasztia a 15. századtól kezdve több ízben igyekezett a magyar trónra kerülni. Habsburg Albertnek és V. Lászlónak sikerült, ám uralmuk Hunyadi Mátyással, majd a Jagellókkal szünetelt. Majd Habsburg Ferdinándnak sikerült a családját évszázadokra nyúlóan stabilizálnia a trónon.

A félretett herceg

1503. március 10-én született Johanna kasztíliai királynő és Szép Fülöp negyedik gyermekeként. A Habsburg testvérek már gyermekként is külön töltötték idejüket. Ferdinánd például spanyol területeken, míg húga, a későbbi magyar királyné, Mária a Németalföldön nevelkedett.

Habsburg Ferdinánd sokáig nem számított arra, hogy uralkodó lesz. Ezért is fordult elő az, hogy hiába kötötték meg a kettős Habsburg-Jagelló házasság tervét, Jagelló Anna férjét még nem döntötték el. A magyar nemesek egyébként a későbbi V. Károlyt szerették volna.

Mindenesetre végül jó Habsburg-fivért választottak, legalábbis magánéleti szempontból minden bizonnyal: Ferdinánd és Anna politikából köttetett házasságából szerelem szövődött. A házaspár közötti jó összhangot mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy tizenöt gyermekük született.

A házaspár élete teljesen felfordult, amikor II. Lajos a mohácsi csatában életét vesztette. Mivel (törvényes) gyermeke nem született a királynak, ezért az út a trónhoz megnyílt Habsburg Ferdinándnak. Azonban a nemesek egy része először Szapolyai Jánost választotta királyának, és 1526. november 11-én, mikor meg is koronázták.

I. Ferdinánd számára a Magyar Királyság elsődleges volt

Habsburg Ferdinánd koronázására vetélytársa után egy évvel, az özvegy királyné jelenlétében, 1527. november 4-én került sor, mely az utolsó székesfehérvári király koronázásnak minősült. A két törvényesen megkoronázott király és híveik között polgárháború kezdődött.

Királyok harca

A törökök a két király harcaiból csak profitáltak: megosztották az ellenséget, és céljuk volt Szapolyait minél tovább a hatalmon tartani – János király nem volt független az oszmánoktól.

A csatározásoknak a két király között az 1538-as váradi béke vetett véget. Szapolyai János ebben megígérte, hogy gyermektelen lévén, halála után az országrészét Habsburg Ferdinánd kapja meg. Azonban János király nem tartotta be a szavát, és egy évvel később feleségöl vette a lengyel Jagelló Izabellát, akivel gyermekük 1540. júliusában született meg. A halálán lévő király mégis fiára kívánta hagyni az országot, de János Zsigmond koronázására sosem került sor.

Ezek értelmében Ferdinánd tudta a középkori Magyarország örökségét tovább vinni uralkodásával. Azonban hiába stabilizálta hatalmát, magánélete összeomlóban volt: Jagelló Anna tizenötödik gyermeke születése után gyermekágyiláz következtében meghalt. I. Ferdinándot felesége elvesztése mélyen megrendítette. Többnyire gyászruhát hordott, és többet nem is borotválkozott.

Az uralkodó számára prioritás volt a Magyar Királyság védelme. Testvére, V. Károly spanyol király is segítséget nyújtott neki ebben, legjobb tábornokait testvére szolgálatára bocsátotta. Békés módon igyekezte rendezni a konfliktusokat, ez a tridenti zsinaton vállalt szerepénél is megmutatkozik.

Támogatta a katolikus egyház reformjait, mivel célja a protestantizmus visszaszorítása volt. Ugyanakkor mérsékeltebb álláspontot képviselt, mint bátyja, V. Károly császár, hiszen egyensúlyt kívánt teremteni a vallási kérdésekben. Nem szerette volna, hogy a pápa túlzott hatalomra tegyen szert, mivel a Habsburgok számára fontos volt befolyásuk az egyházi ügyekben is.

Emellett Ferdinánd támogatta a népnyelvű liturgia bevezetését is, vagyis, hogy a miséket ne kizárólag latinul tartsák, mivel ezzel közelebb hozhatta volna a protestánsokat a katolicizmushoz. A zsinat végül nem fogadta el ezt a javaslatot, de Ferdinánd így is elfogadta a zsinati határozatokat, mert számára a katolikus egyház egységének megőrzése volt az elsődleges.

Jagelló Anna magyar és cseh hercegnő, majd királyné

A zsinatot követően is igyekezett kompromisszumokat találni a protestánsokkal, különösen a Német-római Birodalomban, ahol a vallási megosztottság erős politikai kihívásokat jelentett.

Családi "vészhelyzettel" is szembe kellett néznie, ugyanis Ferdinánd nevű fia titokban és rangon alul házasodott meg 1557-ben. A király néhány év múlva végül jóváhagyta a házasságot.

Habsburg Ferdinánd élete utolsó éveiben utódlása biztosításán dolgozott. Ugyanis Miksa fia legszívesebben felekezetet váltott volna, ugyanis a protestáns nézetek sokkal inkább kedvére voltak. Habsburg Ferdinándnak meg kellett ígértetnie fiával, hogy katolikus marad – és ő ezt meg is fogadta. Rá hagyta trónjait 1564. júliusában.

Habsburg Ferdinándot felesége mellé, a prágai Szent Vitus székesegyházban helyezték örök nyugalomra, ahol máig nyugszanak.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

klímakutatás

• Egy évszázaddal ezelőtti vulkánkitörés okozhat hamuesőt Alaszkában
• Csigahéjak és cseppkövek mesélnek a Kárpát-medence jégkorszaki klímájáról
• Lényegesen hidegebb volt az utolsó jégkorszak, mint eddig gondoltuk
• Hét fokkal lehetett hidegebb a Föld a legutóbbi jégkorszak során
• Egy alaszkai vulkánkitörés is szerepet játszhatott a római köztársaság bukásában
• Készítőik elképesztő vakmerőségének állítanak emléket a 19. századi tornádófotók
• A Föld tengelyének dőlésszöge határozhatta meg a jégkorszakok végét
• Melegebb lehetett Grönland, amikor a skandináv telepesek megérkeztek
• Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”