Mi lett a II. világháború után a döbbenetes mennyiségű fegyverzettel?

Sérült, javíthatatlan – bűnös?

Sok esetben a harcban megsérült felszerelés a továbbiakban használhatatlanná vált. Ez különösen a hajók és repülőgépek esetében volt igaz – egy több száz méter mélyre süllyedt hajó, vagy egy nagy sebességgel a földbe csapódott repülőgép szinte semmire sem volt jó, és sok esetben hozzájuk sem lehetett férni. Ilyen volt például a brit HMS Ark Royal nevű repülőgép-hordozó, amelyet Gibraltárnál ért német torpedótalálat 1941-ben, és napjainkban is mintegy 1000 méter mélyen nyugszik.

A harckocsik és más páncélozott járművek ezzel szemben egészen más esetet jelentettek. Sok sérült példányt még a harcok alatt elszállítottak a csatatérről, majd javítás után ismét szolgálatba helyeztek. Az ilyen járművek azonban a háború végére szinte teljesen elhasználódtak, és nem érte meg őket tovább hadrendben tartani.

A háború végén az is gyakran jelentett problémát, hogy az alkalmazott jármű-, illetve fegyvertípusok egy részének gyártása már évek óta nem folyt, és akár a gyártás eredeti helyszíne is elpusztulhatott időközben. Sok járműhöz vagy nem volt pótalkatrész és egyéb infrastruktúra, vagy a gyorsan átalakuló harctéren nem volt már helyük, mert teljesítményük nem volt megfelelő.

Ezek legfőképpen a német és japán felszerelésre voltak igazak, mivel a gyártókapacitást ezekben az országokban érte a legtöbb pusztítás. A vesztesek hadianyagait emiatt nem volt praktikus használni. Emellett szempont volt sok esetben az is, hogy ezek a fegyverek az elnyomás és gyűlölet eszközeivé váltak az emberek szemében, és használatuk negatív felhangokkal párosult.

Nem minden esetben játszott ez szerepet – az újonnan létrejövő Izrael például nagy számban alkalmazott a nyugati szövetségesek által ráhagyományozott, illetve becsempészett német és olasz fegyverzetet, Franciaország pedig számos Pz.Kpfw. V. („Párduc”) nehéz harckocsit tartott rendszerben, mígnem 1949-ben le tudta váltani őket a saját fejlesztésű (ámbár igen sikertelen konstrukciójú) ARL–44 nehéz harckocsival. Libanon vásárolt néhány olasz SM 79 közepes bombázót, amelyekhez igen olcsón tudott hozzáférni a második világháború után, ezek azonban a pótalkatrészek és más, a karbantartáshoz szükséges eszközök hiánya miatt hamar leselejtezésre kerültek.

1. Rohamos fejlődés, gyors elavulás
2. Sérült, javíthatatlan – bűnös?
3. Kézifegyverek a harctéren és civil kézben
4. Harckocsik és repülők a szántóföldön és légiversenyeken
5. Hajók, múzeumok és emlékművek

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

2. Hunyadi Mátyás uralkodása
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Oroszlánrészt vállalt Mátyás királlyá választásában Szilágyi Erzsébet
• Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete
• Bár kevés biztosat tudunk róla, rendkívül fontos szerepet játszott a magyar történelemben Szilágyi Erzsébet
• Magyarország történetéről szóló, elveszettnek hitt 16. századi kéziratot vizsgálnak a BTK kutatói
• A "lacipecsenye" és a "lacikonyha" kifejezések is Dobzse László király emlékét őrzik
• A befolyásolható ifjú király előbb esküt tett Hunyadi Lászlónak, majd kivégeztette
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• Fényes győzelmet arattak Kinizsiék Kenyérmezőnél a portyázó törökök felett
• A kiéheztetés lassú, de biztos fegyverével kényszerítette térdre Ausztriát Mátyás király