Melinda és Gertrudis - a Bánk bán hölgyei

A Bánk bán szövege – mint a halhatatlan alkotásoké többnyire – nehezen érthető, szinte megfejthetetlen, tele bonyolultan megfogalmazott problémával, de kérdésfelvetéseiben a mai olvasót/nézőt is megérinti, ha a konvenciók helyett a műalkotáshoz magához közelít. Az alábbiak kísérletként szolgálnak arra, hogy bizonyos problémákat újrafogalmazva lássuk: hogyan ismerhetünk a dráma szövegében a mi világunkra, akár személyes sorsunkra, életünkre – hiszen ez adja a történelmi drámák mindenkori létjogosultságát. Ehhez egy sajátosan mai olvasatot érdemes választani, a női nézőpontot, amelyet következetesen végig lehet vinni a közel sem avítt szövegen.

Vitathatatlan, hogy a drámai akció szempontjából két aktív nőalakkal van dolgunk, akik közül ugyan a dráma negatív pólusán elhelyezkedő Gertrudist szokták gyakrabban emlegetni, de mint látni fogjuk, Melinda is sokkal erőteljesebben van jelen a cselekmény alakításában, mint egy passzív feleség. Ugyanakkor mindketten kulcsszerepet játszanak a címszereplő tragédiájában.

Gertudis nem ártatlan

Nézzük először a királynét, akinek megítélésében a Melinda elcsábíttatásában való teljes ártatlanságtól a világ megtestesült gonoszságáig sok mindent beleláttak már az irodalomtörténészek. A meráni asszony, egyébként nemcsak Szent Erzsébetünk, hanem IV. Béla királyunk anyja is, valóban nehezen szakad el családi elkötelezettségétől, és ez egy nő esetében a korszak elvárásainak nem is mond ellent. Gertrudis esetében ez azért hoz bajt, mert idegen, meráni, de még inkább azért, mert az agresszív érdekérvényesítés embere: saját rokonait, honfitársait, barátait önhatalmúlag, a nemzet érdekei ellenére helyezi pozíciókba. Ezzel olyan területre terjeszti ki a hatókörét, amely ebben az időszakban (mind a dráma valós idejében, mind Katona idejében) a nők számára nem engedélyezett territórium: a közélet, a politika területére. „Az Országok dolga férfiakot illet, a Leányi Nemnek gondgya a szép erkölcs” – fogalmazza meg lakonikus tömörséggel a női feladatokat mintegy fél évszázaddal Katona előtt Lestyán Mózes jezsuita drámaíró. Ezt kínálja a korszak példaszerű viselkedésmintának egy nő számára, Gertrudis azonban uralkodni akar, uralkodásra termett, és ezt Katona többször is hangsúlyozza, az uralkodásról szóló monológja sokszor kap helyet alakjának értelmezésében:

Uralkodás! Parancsolás! – minő
Más már csak ennek még a hangja is,
Mint engedelmeskedni – hát minő
Ez még valóságában? – Egy Magyar-
Országba! Majd Polyák – Podólia,
Aztán Velence, a kevély Velence –
Európa harmadába!

Czibula Katalin teljes cikkét keresse a Múlt-kor téli számában

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

14. Az iszlám vallás kialakulása és főbb tanításai
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• 10 tény Irán múltjáról
• El Báb – A Kapu: Egy ezredéves várakozás beteljesedése
• Az iszlám korai időszakából származó mecsetet találtak Izraelben
• A Közel-Kelet XIV. századi Marco Polója: Ibn Battuta 30 éves mekkai zarándoklata
• A lázongó janicsárok életének központjában az étel állt
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Hogyan készülhetett Mohamed előtt a világ legrégebbi Koránja?
• Jeltelen sírba temetnék Mohamed prófétát