Szerelmes uralkodók

Mi történt a szülinapomon?

 
Időszakra szeretnék keresni
Időpont:
Év:
Hónap:
Nap:
Keresési feltételek:
Hónap: június  •  Nap: 25
21 találat
[1]

1608. június 25.

I. Rudolf lemond a magyar trónról

I. Rudolf mentális állapota uralkodása végén fokozatosan romlott. Az állandó bizalmatlansági rohamai, a dühkitörések már-már a kormányzást is veszélyeztették. Testvérének, Mátyás főhercegnek lépnie kellett. 1608. január 10-én a magyar rendek számára országgyűlést hirdetett, amelyet a császár nem engedélyezett, de ennek ellenére együtt maradt. A főherceg végül fegyveresen vonult Rudolf ellen, aki ennek hatására lemondott Magyarország, Horvátország valamint az örökös tartományok fölötti uralomról Mátyás főherceg javára. Csehországot, Tirolt és a császári címet viszont megtartotta.

[2]

1741. június 25.

Pozsonyban magyar királlyá koronázzák Mária Teréziát

[3]

1802. június 25.

Gróf Festetics György 40 ezer forintot ajánl fel magyar katonai akadémia létesítésére

[4]

1848. június 25.

V. Ferdinánd Hám Jánost szatmári püspököt nevezi ki esztergomi érsekké

[5]

1863. június 25.

11 csehországi képviselő kivonul a bécsi birodalmi tanácsból

A Februári Pátens választási rendszere a cseheket nemzeti jogaikban sérti, s mert a csonka birodalmi tanács (Magyarország részvétele nélkül) jogtalanul tárgyalja az egész birodalom költségvetését.

[6]

1866. június 25.

A képviselőház 67-es bizottsága elfogadja a Deák Ferenc javasolta kiegyezési elaborátumot.

A bizottság kisebbségének különvéleményét Ghyczy Kálmán, Tisza Kálmán és többek írják alá.

[7]

1876. június 25.

Az indiánok győznek Little Big Horn-nál

A Little Big Horn folyó melletti ütközetben a csejen és sziú indián törzsek, `Ülő Bika`, `Szilaj Ló` és `Két Hold` vezetésével legyőzik a George Armstrong Custer tábornok parancsnoksága alatt álló lovassági alakulatot. Custer vereséget szenvedett, mert megtámadta az indiántábort, mielőtt még a többi egység megérkezett volna Little Big Hornhoz. Az amerikai hadseregnek az a terve, hogy az indiánokat bekerítsék, így nem sikerült. Amikor a többi csapatrész megérkezett Little Big Hornhoz, Custer egysége már felmorzsolódott, az indiánok visszavonultak. A hadjáratot az robbantotta ki, hogy a Black Hill területen élő indiánok megtagadták, hogy egy törvényellenesen hozott rendelkezés alapján rezervátumba települjenek át. Az indiánok győzelméről már július 6-án rágalmazó hírek kaptak szárnyra, ezek a fehér csapatok elleni vérfürdőről szóltak. A későbbi vizsgálatok során, amelyek többek között az ütközetben részt vevő indiánok vallomásain is alapultak, arra a következtetésre jutottak, hogy a katonák jelentős részét saját maguk ölték meg. Amint helyzetük kilátástalanná vált, pánik tört ki soraikban. Az indián sikert azután véres megtorlás követi. "Ülő Bikát" is megölik.

[8]

1898. június 25.

Meghal Ferdinand Julius Cohn, a bakteriológia tudományának egyik megalapozója

A breslaui gettóban született egy zsidó kereskedő legidősebb fiaként 1828. január 24-én. Felsőfokú tanulmányait 14 évesen a Breslaui Egyetem filozófiai fakultásán kezdte, később fordult a botanika felé. Származása miatt itt nem szerezhetett doktorátust, ezért a liberálisabb Berlinbe ment, ahol 1847-ben, 19 évesen doktorált. 1850-ben a Breslaui Egyetem oktatója lett, 1859-től itt magántanár, 1871-től a növénytan professzora volt. 1866-ban alapította az egyetem növényélettani tanszékét, melynek később a vezetője lett - ez volt a világon az első ilyen intézmény. Korai kutatásai az egysejtű algákra (moszatokra) irányultak, mikroszkóppal figyelte meg az egyes fejlődési szakaszokat. Az algák életciklusairól tanulmányokat írt, 1855-ben hozzájárult ivaros szaporodásuk igazolásához, továbbá rendszerezésükhöz. 1868-ban a baktériumokat kezdte kutatni. Felépítésükkel kapcsolatos tanulmányaival megpróbálta őket is rendszerbe sorolni, fajaikat, négy csoportjukat és hat nemzetségüket különböztette meg. Hangsúlyozta azonban, hogy a morfológia nem lehet a rendszerezés egyedüli alapja, s a biokémiai jellemzőket is figyelembe kell venni. 1870-ben alapította a Beiträge... (Közlemények a növények biológiájáról) című folyóiratot, amelyet csakhamar Cohn-féle Beiträge néven emlegettek, s amely számos alapvető bakteriológiai tanulmánynak adott helyet. Legfontosabb eredményei közé tartozik bizonyos baktériumok spóráinak, az endospórák kialakulásának és csírázásának felfedezése. Felismerte az endospórák ellenállását a magas hővel szemben, és megcáfolta spontán keletkezésük elméletét - a spórák ugyanis túlélik a hevítést. Ez az eredménye fontos szerepet kapott a sterilizációs technika fejlődésében. 1876-ban az akkor még ismeretlen Robert Koch megkérte, értékelje a szarvasmarhák és juhok betegségéről, a lépfenéről (anthrax) szóló dolgozatát. Cohn vállalta a munkát, s hamar felismerte, hogy a vidéki orvos `a tudományos kutatás páratlan mestere`. A tanulmány a Beiträge-ben jelent meg, s kimutatta, hogy a lépfene kórokozója a Bacillus anthracis. Robert Kochot Cohn támogatásával kinevezték a Berlini Egészségügyi Hivatalhoz. Cohnt tekintik a bakteriológia egyik megalapítójának, aki elsőként határozta meg a baktérium fogalmát. Szűlővárosában érte a halál.

[9]

1903. június 25.

Megszületett George Arthur Orwell angol író

Az indiai Motihari-ban született, de Angliában nevelkedett. 1922 és 1927 között az Indiai Birodalmi Rendőrség tagjaként szolgált Burmában. Európába visszatérve másfél évet töltött Párizsban, később csavargó hobóként ismerkedett meg hazájával, Angliával. Közben készült írói hivatására. Újságíró lett és 1936-ban Spanyolországba utazott, ahol a köztársaságiak oldalán harcolt egy szélsőbaloldali csoport tagjaként. A II. világháború idején a Home Guard tagja volt, a BBC-nek is dolgozott, majd 1943-ban a Tribune és a New Statesman munkatársa lett. Súlyosbodó tüdőbaja miatt Spanyolországból hazatérve Hertfordshire-ben élt, innen küldte a kortársi angol életforma társadalmi, politikai és kulturális problémáival foglalkozó cikkeit, tanulmányait a londoni Timesnak és Observernek. Élete végén Jura szigetre vonult vissza, ahonnan 1949-ben már súlyos betegen érkezett meg Londonba. Európai hírnevet a pályája végén írt politikai szatirikus regényei szereztek számára, az 1945-ben írt Állatfarm, valamint a négy évvel később publikált utópia, az 1984. Az Állatfarm megírásához a francoisták elleni harc tapasztalatai adták az ötletet, az elkészült könyv elsősorban a kommunizmust és a marxizmust pellengérezte ki. Az évek múlásával regénye és annak szereplői mindenfajta zsarnokság, korrupció és politikai kétkulacsosság metaforái lettek. A regény leghíresebb mondata: Minden állat egyenlő, de egyes állatok egyenlőbbek a többieknél. Londonban hunyt el 1950. január 21-én.

[10]

1906. június 25.

Stanford White féltékenységi dráma áldozata lesz

Richard Grant White esszéíró, kritikus és Shakespeare-szakértő fia New York-ban született 1853. november 9-én. Henry Hobson Richardsontól tanult építészetet. Európai tanulmányútja után 1879-ben Charles Follen McKim és William Rutherford Mead társaságában építészirodát nyitott, amely hamarosan a legismertebb amerikai műhely lett. Cégük nagy, zsindelyfedelű nyaralókat és lakóházakat tervezett, e stílus legjellegzetesebb darabja White newporti Casinója (1881). Ezután Joseph Morill Wellssel együtt átvették a klasszicizmus formai hagyományait, s eltávolodtak a chicagói, s más nagyvárosokban kialakuló eredetibb stílusoktól. White olasz reneszánsz díszítésű, kecses arányú épületeivel tűnt ki, ezek közül a legismertebbek: Madison Square Garden (New York, 1891, lebontották), Memorial Arch (Washington, 1891), New York Herald Building (1892), s a presbiteriánus templom a New York-i Madison Square-n, a New York-i egyetem épületei, Chicagóban a Lincoln emlékmű. Tervezett ékszert, bútort és belső dekorációt is. Nagy társasági életet élt. Barátnője, Evelyn Nesbit táncosnő férje, Henry Kendsall Thaw agyonlőtte a Madison Square Garden tetőkertjében. A szerelmi háromszög történetét Edgar Doctorow saját változatában írta meg a Ragtime című regényében.

[11]

1919. június 25.

Kun Béla külügyi népbiztos Clemenceau-hoz intézett táviratában biztosítékot kér a román csapatok június 13-i jegyzékben ígért visszavonulására

A Vörös Hadsereg forradalmi rögtönítélő törvényszéke (Szamuely Tibor elnöklete alatt) halálra ítél és kivégeztet 19 kalocsai ellenforradalmárt.

[12]

1925. június 25.

A rendőrség betiltja a Magyarországi Szocialista Munkáspárt tervezett gyűlését, ennek ellenére 4-500 fő tüntet a Népszava és a kormány ellen

[13]

1932. június 25.

A felsőház elfogadja az 1932: XI. törvénycikket

Ezzel becikkelyezi a Magyarország és Németország közti , Genfben 1931. július 18-án megkötött kereskedelmi szerződést.

[14]

1934. június 25.

Sztrájkba lép 400 budapesti nemesfémipari munkás

[15]

1948. június 25.

Meghal Deseő László tábornok

A hivatásos katonatiszt Sárospatakon született 1893. június 26-án. Az első világháborút főhadnagyi rangban harcolta végig. A II. világháború előtt és alatt, 1935-40 között Magyarország moszkvai katonai attaséja volt, majd 1942-ben frontszolgálatra vezényelték. A II. magyar hadseregben Stomm Marcel altábornagy, tüzérparancsnok helyetteseként vezérőrnagyi rangban szolgált, s vele együtt esett fogságba 1943. február 3-án Voronyezs közelében. A tábornok előbb a szovjet Állambiztonsági Minisztérium butirkai börtönébe, majd innen a Moszkva melletti Krasznogorszk hadifogoly táborába került, ahonnan 1948. május 22-én - súlyos vesegyulladás miatt - az akkor még Moszkván kívül eső Ljublino rabkórházába szállították. Itt halt meg - tisztázatlan körülmények között - állítólag vesesorvadás következtében. Két nappal később temették el a krasznogorszki temetőben. Több évtizedes sikertelen nyomozás után 1993 végén megtalálták sírját, majd földi maradványait 1994. június 11-én szülővárosában helyezték örök nyugalomra.

[16]

1950. június 25.

Megkezdődik a koreai háború

Azzal, hogy észak-koreai csapatok átlépik a 38. szélességi fok magasságában húzódó dél-koreai határt, Kelet-Ázsiában kezdetét veszi egy hároméves háború, amely az Egyesült Államok és a Kínai Népköztársaság beavatkozása folytán időként a világbékére nézve is veszélyessé válik. Június 25-re virradó éjjel az észak-koreaiak támadást indítottak a megosztott ország déli része ellen, hogy katonai győzelemmel kierőszakolják a kommunista vezetés alatti újraegyesítést. A nyugati hatalmak által lebecsült észak-koreai alakulatok az Egyesült Államok június 27-i beavatkozása ellenére, a puszani hídfőbe szorították vissza az ellenséget. Az amerikai csapatok főparancsnokságát Douglas MacArtur tábornok vette át, s az ENSZ-csapatokat is vezényelte. Szeptember 15-én MacArtur sikeres ellentámadást indít. A kínai haderő beavatkozása folytán október végén stabilizálódik a front a 38. szélességi fok mentén (1951. április 11.).

[17]

1971. június 25.

Meghal Alekszej Mihajlovics Iszajev, szovjet-orosz mérnök

Tanulmányai befejezése után 1931-től tervezőirodában, 1934-től a repülőgépiparban dolgozott. 1941-42-ben Bolhovityinovval és Bereznyakkal kialakította a BI-I típusú rakétahajtású, folyékony üzemanyagú vadászrepülőgépet. 1944-től az ő vezetésével kezdték meg a rakétamotorok sorozatgyártását. A II. világháború után számos nagyrakéta hajtóművének, később a Vosztok, a Voszhod és a Szojuz űrhajók, az automata bolygóközi állomások hajtóműveinek főkonstruktőre volt.

[18]

1971. június 25.

Meghal Lord Boyd-Orr, Nobel-békedíjas skót fiziológus

Klimaurs-ban született 1880. szeptember 23-én. A glasgow-i egyetemen táplálkozástudományt tanult. Az aberdeeni egyetemen az Institute of Animal Nutrition igazgatója volt 1914-től. 1936-ban a Food, Health and the Income (Élelmezés, egészség és jövedelem) című művével vált ismertté, amelyben a brit lakosság táplálkozását vizsgálta. A II. világháború idején az ő javaslata alapján alakították ki az élelmiszerjegy-rendszert Nagy-Britanniában. 1945-48 között az ENSZ élelmezésügyi és mezőgazdasági szervezetének (FAO) első vezérigazgatójaként dolgozott, a modern élelmezéstudomány egyik úttörője volt. Egész életét az élelmiszertermelés mennyiségi és minőségi növelésének szentelte. Nevéhez fűződik az ún. iskolai tejakció megszervezése, s egyik első kezdeményezője volt az ásványvizek felhasználásának is. A Nobel-békedíjat 1949-ben kapta. Londonban hunyt el.

[19]

1975. június 25.

Mozambik elszakad Portugáliától

Az Afrika délkeleti részén fekvő területen a 10-11. század körül arabok telepedtek le, akik arannyal, elefántcsonttal és rabszolgákkal kereskedtek. Az ország belsejében a 15. században aranybányákkal rendelkező, gazdag bantu néger birodalom állt fenn. A portugálok számára az India felé hajózó Vasco da Gama fedezte fel a partvidéket 1498-ban, ekkor kezdődött meg a portugál gyarmatosítás, de évszázadokig csak a partvidékre terjedt ki. A 19. században zulu birodalom állt fenn a Limpopo és a Zambézi folyók között, a portugálok 1895-ben meghódították a zuluk államát. A gyarmat 1919-ben a korábban Német Kelet-Afrikához tartozó Kionga háromszöggel bővült. Portugália 1951-tól tengerentúli tartományának nevezte a területet. Az ötvenes évek végén az afrikai ellenállás mozgalmakká szerveződött, s 1962-ben ezek egyesüléséből létrejött Mozambik Felszabadítási Frontja, a FRELIMO. A szervezet fegyveres harcot indított a függetlenség elnyeréséért. A portugál kormány 1973-ban névleges autonómiát adott tengerentúli tartományainak, így Mozambiknak is. Az ország 1975. június 25-én Mozambiki Népköztársaság néven kivívta függetlenségét. Az ország neve 1990. november 30-tól Mozambiki Köztársaság.

[20]

1991. június 25.

Szlovénia kikiáltja függetlenségét

A területet az ókorban illír és kelta törzsek lakták, a Kr.e. I. századtól római uralom alatt állt. A VI. századtól szláv törzsek, a mai szlovének elődei telepedtek meg itt, akik a VIII. század végén felvették a nyugati kereszténységet. A terület frank uralom alá került, 788-tól Nagy Károly birodalmának része, 843-tól a keleti frankok őrgrófsága lett. 1278-tól 1918-ig a Habsburg monarchia olvasztotta magába, majd az első világháború után megalakuló Szerb-Horvát-Szlovén Királyság (1929-től Jugoszláv Királyság) részévé vált. A második világháború alatt az ország területe német, olasz és magyar megszállás alá került, 1945-től a szocialista Jugoszlávia egyik tagköztársasága lett. 1990. december 23-án népszavazást rendeztek, amelyen a szavazók több mint 88 százaléka a független Szlovéniára adta voksát. 1991. június 25-én kinyilvánították a Szlovén Köztársaság szuverenitását és függetlenségét Jugoszláviától, két napra rá a jugoszláv hadsereg megtámadta az országot. A katonai beavatkozás az 1991. július 7-én aláírt `brioni nyilatkozattal` ért véget, és október 25-én az utolsó jugoszláv katona is elhagyta Szlovéniát. Az új ország alkotmányát 1991. december 23-án fogadták el. Az állam függetlenségét 1992-ben már nemzetközi szinten elismerték, még abban az évben teljes jogú tagállamként felvették az ENSZ-be, s azóta az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), a Közép-európai Kezdeményezés (KeK) tagállama, az Európa Tanács (ET) tagja lett. 2004 óta a NATO és az Európai Unió tagja.

[21]

1991. június 25.

A horvátok az önállóság mellett döntenek

A Dráva és a Száva közén letelepült horvát törzsek előbb frank, majd bizánci hatás alá kerültek. A megszilárdult horvát fejedelemség a 10. században a pápától kapott koronával királyság lett. 1102-ben a horvát nemesség a magyar királyt horvát uralkodónak ismerte el, ezzel a két ország története több mint 800 évre összefonódott. A perszonálunió ideje alatt Horvátország a magyar királyságon belül különleges helyzetet élvezett. Az együttélésben a reformkorig nagyobb zökkenők nem mutatkoztak, de 1848-ban a horvátok (a Habsburg uralkodóház eszközeként) a forradalom ellen fordultak. 1868-ban, az osztrák-magyar kiegyezés utáni évben kötötték meg a horvát-magyar kiegyezést, amely helyreállította a két ország közjogi kapcsolatait. Az Osztrák-Magyar Monarchia által elvesztett I. világháború után, 1918-ban megalakult a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság (1929-től Jugoszlávia). 1945. november 29-én kikiáltották a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaságot, Horvátország - a hozzá csatolt Dalmáciával együtt - a hat tagállam egyike lett. Az időnként fellángoló szerb-horvát ellentéteket Joszip Broz Tito államfőnek sikerült háttérbe szorítania, de halála után, az 1980-as évek második felében ismét kiéleződtek. 1990 májusában tartották a II. világháború utáni első szabad választásokat, majd május 25-én összeült Horvátország parlamentje, a szábor. 1991. június 25-én a Horvát Köztársaság - a megelőző népszavazás eredményével összhangban - egyoldalúan kikiáltotta függetlenségét, amelynek megvalósítását a szétesőben levő Jugoszlávia néphadserege háborúval próbálta megakadályozni. Az ország függetlenségét 1992. január 15-én ismerték el nemzetközileg. A horvát parlament, a szábor 2001. novemberi határozata alapján ez lett a Horvát Államiság Napja.