Megkezdődött az uri zikkurat átfogó restaurálása

2026. május 26.-Múlt-kor

Helyi alapanyagok és hagyományos építészeti módszerek alkalmazásával megkezdődött az ókori uri zikkurat átfogó restaurálása Dél-Irakban, hogy megóvják a kiemelkedő mezopotámiai műemléket a klímaváltozás okozta eróziótól. A mintegy 382 ezer dolláros induló költségvetésű, 2026 júliusára befejeződő projekt az egykori sumér központ négyezer éves építményének fizikai állagmegóvását és hosszú távú védelmét hivatott garantálni.

Megkezdődött az uri zikkurat átfogó restaurálása

A munkálatok során a szakemberek helyreállítják a lépcsőzetes templomtorony első szintjét és három fő lépcsősorát, kijavítják a második szint szerkezeti repedéseit, valamint a rendelkezésre álló régészeti bizonyítékok alapján rekonstruálják a harmadik szintet.

Kázim Hasszún Huneihin, a projektet irányító régész a Reutersnek hangsúlyozta: a burkoló téglákhoz az eredeti minták alapján, azonos kémiai és fizikai tulajdonságokkal rendelkező másolatokat készítettek. A kötőanyagként szolgáló sarat szintén a helyszínen, az ókori város környezetéhez hasonló agyagból, hagyományos eljárással állítják elő.

A beavatkozást az teszi elkerülhetetlenné, hogy az UNESCO és a helyi hatóságok szakvéleménye szerint a szélsőségesen száraz időjárás, a talaj növekvő sótartalma, valamint a szél és a homokdűnék együttes hatása felgyorsította a műemlék pusztulását. Karrár Dzsamál Ábed régész vészhelyzetnek minősítette a lelőhely állapotát, rámutatva, hogy az uri zikkurat közvetlenül ki van téve a romlásnak és az omlásveszélynek. Huneihin hozzátette: az építményt ma már semmilyen természetes vagy mesterséges gát nem védi az időjárás viszontagságaitól, így a munkálatok befejezése után is folyamatos karbantartásra lesz szükség a jövőben.

A Kr. e. 2112 körül, a III. Ur-i dinasztia idején emelt uri zikkurat Mezopotámia egyik legépebben fennmaradt építészeti emléke, amelyet eredetileg Nanna holdistennek, a város védőszentjének tiszteletére építettek. Az évszázadok során eróziónak indult teraszos szentélykomplexumot az Újbabiloni Birodalom utolsó uralkodója, az i. e. 556-tól hatalmon lévő Nabú-naid állíttatta helyre.

A modern régészet számára a területet Henry Rawlinson azonosította 1862-ben, aki a Tell el-Mukajjar nevű lelőhelyet az ókori Ur városával, a bibliai hagyomány szerinti Ábrahám pátriárka szülőhelyével azonosította. A Shafaq News megjegyzése szerint a mostani az építmény történetének hetedik nagyszabású restaurációs kampánya.

Az iraki örökségvédelmi hatóságok nem csupán Ur városában indítottak kármentési munkálatokat. Ali Bászim, a bagdadi régészeti hivatal igazgatója elmondta, hogy egy második jelentős program is előkészületben van, amelynek célja a Ktésziphóni diadalívként ismert Ták-e Kaszrá restaurálása Bagdad közelében. Egy iraki mérnökökből álló csoport a közelmúltban egy olasz szakmai javaslatot vizsgált meg, amely a nemzetközi szabványoknak megfelelően kezelné az ókori építmény szerkezeti repedéseit, amit az egyre növekvő belföldi és külföldi turizmus okozta terhelés is indokol.