Matisse művészete még Yves Saint Laurent-t is megihlette

Matisse: Vörös szoba (Forrás: Wikipédia / Közkincs)

Három évig tartó előkészületi munkák eredményeként nyílt meg a nizzai Matisse Múzeum legújabb időszaki kiállítása, amely Serena Bucalo-Mussely művészettörténész és Aymeric Jeudy múzeumigazgató kurátori munkájának köszönhetően új megvilágításba helyezi Henri Matisse (1869–1954) és Yves Saint Laurent (1936–2008) kapcsolatát. A kiállítás egyik legfontosabb újítása, hogy nem csupán a két életmű közötti látványos formai hasonlóságokat mutatja be, hanem könyvek, levelezések, archív dokumentumok és korabeli kiadványok felhasználásával az inspirációs forrásokat is igyekszik feltárni.

A tárlat első egysége azt mutatja be, hogy Matisse és Yves Saint Laurent tudatosan alakította ki azt a környezetet, amelyben dolgozott, mert mindketten hittek abban, hogy az alkotót körülvevő tárgyak és motívumok formálják a kreatív gondolkodást. Matisse műtermét textíliák, népviseletek és haute couture ruhadarabok töltötték meg, míg Yves Saint Laurent az 1980-as évektől kezdve Matisse festményeivel és rajzaival vette körül magát, amelyek állandó inspirációs forrásként szolgáltak számára.

A kiállítás számos konkrét példán keresztül szemlélteti, miként jelentek meg Matisse festményeinek motívumai Saint Laurent divatkollekcióiban. Az 1970-es őszi–téli haute couture kollekció egyik kabátját a kurátorok szerint a Grand Palais-ban rendezett centenáriumi Matisse-kiállítás katalógusa ihlette, míg az 1981-es estélyi ruha közvetlen kapcsolatba hozható Kék ruha tükörképe (1937) című festménnyel, amelynek jellegzetes öltözékét a divattervező saját stílusához igazítva értelmezte újra. Más összeállítások a Fátyolos nő (1927) vagy a Vörös szoba (1908) színvilágának és ornamentikájának továbbélését mutatják be Saint Laurent ruhaterveiben.

A kurátorok szerint a kiállítás egyik legérdekesebb tanulsága, hogy a festészet és a divat kölcsönösen hatott egymásra: Matisse az 1930-as évektől kezdve rendszeresen vásárolt divatszalonokból származó ruhákat modelljei számára, amelyek később a festményein új jelentést kaptak, majd ezek a kompozíciók évtizedekkel később Yves Saint Laurent kollekcióiban jelentek meg ismét textilformában. A kiállítás külön szekciót szentel a román népviselet motívumainak, a keleti kultúrák inspiráló szerepének, valamint annak is, hogy mindkét alkotó számára meghatározó élményt jelentettek az észak-afrikai utazások, amelyek jelentősen gazdagították színvilágukat és dekoratív formanyelvüket.

A tárlat záróegysége Matisse és Yves Saint Laurent színházhoz, valamint textilművészethez fűződő kapcsolatát vizsgálja, bemutatva, hogy a festő 1919-ben jelmeztervezőként is dolgozott Szergej Gyagilev társulatánál, később pedig selyemsálakat és liturgikus ruhákat is tervezett. A kurátorok szerint ezek az alkotások jól érzékeltetik, hogy Matisse életművében a festészet, a textilművészet és a divat szoros egységet alkotott, amelyet Yves Saint Laurent évtizedekkel később saját kollekcióiban és hímzéstechnikáiban értelmezett újra.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
• A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
• Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
• Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
• Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
• Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
• Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban