Máig megoldatlan az ujj nélküli váci apáca rejtélye

Műtét vagy rablás?

A kézről készült digitális fényképek viszont új megvilágításba helyezték az esetet. A bal kézen, a bőrmaradványon apró, éles metszési nyomokat fedeztünk fel, melyek szabad szemmel alig észrevehetők. A vonalat követve az ujjcsonton, a csontkéreg felszínén is találtunk vágásra utaló jeleket – így már érthetővé vált a röntgenfelvételen látott apró, haránt irányú vágás is.

A bal kéz háti felszínén lévő vágási nyomok közül az egyiknél a bőr kissé felhajlik, a másiknál befelé tart. A felhajló és a befelé tartó bőrrész arra enged következtetni, hogy ott a kéznek még nedvességet kellett tartalmaznia a vágáskor (különben nem hajlott volna vissza a bőrdarab). A többi apró nyom egyenes és éles, mintha már száraz állapotban érte volna a metszés.

Hogy mennyire nem egyszerű és nem egyértelmű a múmiák vagy csontmaradványok bármely természettudományos módszerrel történő vizsgálatának elemzése és értelmezése, azt a következő, egyébként nagyon hasznos vizsgálati metodika, a sztereomikroszkóp is igazolta. Két patológus volt segítségünkre az eljárás alkalmazásánál és a látottak értelmezésében. A két szakvélemény részben ellentmond egymásnak.

Az első patológiai szakvélemény, amely a következőkben foglalható össze, a két ujjmaradványon és a bal kézen lévő kérdéses ízületek részletes és általános vizsgálatát végezte el: Az ujjak eltávolítása a halál után 24–48 órával történhetett. Bár a gyűrűsujj (IV. ujj) kézközépcsontjának távolabb eső részén jól megfigyelhető a hajlító és nyújtó inak felrostozódása, a kiízesítés szakszerű volt.

További felrostozódás figyelhető meg a bal kéz V. sugárnál lévő, a kéztő és a kézközépcsont közti ízületnél is, itt a lágyrészek különböző magasságig sérültek, ami arra utal, hogy a kiízesített fejtől távolabbi részt kihúzással vették le. A bal kéz IV. sugárnál lévő, a kézközépcsont és az ujjpercek közti ízületnél, az egyébként ép porcfelszínen felületes késhúzási nyomok láthatók.

A második patológiai szakvélemény az általános vizsgálatok helyett a legfontosabb kérdésekre fókuszált: mikor történhetett az ujjak eltávolítása a kézről, milyen módszert alkalmazhattak, szakszerű volt-e az eltávolítás, illetve van-e valamilyen patológiás oka a csonkolásnak?  A két ujj eltávolítása a kézről már erősen kiszáradt állapotban történhetett, erre utal a kiszakított rostok állapota. A bőrszegély részben törött, részben tépett; ez utóbbira jellemző, hogy a rostok messze kihúzódnak a bőrből.

Láthatók apróbb vágásra utaló felszíni sérülések is, de nagyobb részben tépésre utaló jelek figyelhetők meg. Ez azt jelentheti, hogy valaki először késsel próbálkozott, aztán rájött, hogy a gyűrűsujjnak a kézközépcsont és az ujjpercek közti ízületét megtörve, majd kihúzva nagyobb erőhatás nélkül is le lehet tépni az ujjat a kézről.

A gyűrűsujj lehetett fontos az illető számára, minden bizonnyal a gyűrű eltulajdonítása miatt. Az eltávolítás körülbelül egy évvel a halál után történhetett.

1. Szüzek példaképe
2. Talán a halála után
3. Műtét vagy rablás?
4. Rejtélyes írás

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Római Birodalom

• Fény derült az ókori Butrint rejtélyes női jótevőjének kilétére
• Marcus Aurelius korabeli római katonai tábort találtak Nagysuránynál
• Régészek bizonyították a ligurok kényszerkitelepítését
• A római nők irányították az ókori bor- és olajtermelést
• 3D nyomtatással keltették életre az ókori római társasjátékot
• Új kutatás magyarázza a Római Birodalom fémellátási válságát
• Első alkalommal emeltek ki ókori hajót a spanyol partoknál
• Latrinából fejtik meg a római beton titkát
• Diplomáciával hódította meg Britanniát a Római Birodalom