Befejeződött az ókori keresztény síremlékeket érintő fejlesztés Pécsen

2023. november 30. 14:19 MTI

A 21. századi magyarok az ókorban itt élő keresztény népeket is eleiknek tekintik, mert a hit összeköti őket – jelentette ki a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára szerdán Pécsen.

A pécsi Cella Septichora Látogatóközpont kiállítása a világörökség részét képezõ pécsi ókeresztény síremlékeket érintõ, csaknem egymilliárd forintos európai uniós és kormányzati támogatással megvalósuló fejlesztési program

Korábban

Vincze Máté a világörökség részét képező pécsi ókeresztény síremlékeket érintő, csaknem egymilliárd forintos európai uniós és kormányzati támogatással megvalósuló fejlesztési program záróeseményén azt mondta: kivételesen sikeres és eredményes beruházás valósult meg a pécsi ókori sírépítmények környezetében.

Közölte: a fejlesztéseknek köszönhetően a látogatók a nemcsak 4. századi tárgyi emlékeket vehetik szemügyre, de a római kori Pécsről is élményeket szerezhetnek a mai kor legmodernebb eszközeinek segítségével, bepillantást nyerhetnek a kereszténység korai szakaszába.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a honfoglalás előtti időkben a Kárpát-medencében, így az ókori Pécsen élő korai keresztényeket is „eleinknek tekintjük”, akik „hitüket életük árán is őrizték”, s akikkel a kereszténység a „21. századi magyarokat is összeköti” – fogalmazott.

Elmondta: A pécsi régészek több évtizedes munkájának köszönhetően kijelenthető, hogy Pécs az európai keresztény kultúra egyik bölcsője volt. Ez az örökségül kapott tárgyi emlékekkel és az általuk közvetített szellemi értékekkel való a legmagasabb szintű felelősségvállalásra kötelez - fűzte hozzá.

A helyettes államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy a kora keresztények nemcsak lenyűgöző épületeiket, műveiket és kultúrájukat hagyták örökül, hanem annak az üzenetét is, hogy a "hit és a hagyományok megtartása fontos" és a jövő záloga.

Hoppál Péter (Fidesz), Pécs országgyűlési képviselője úgy vélekedett, hogy a pécsi ókeresztény emlékek a zsidó-keresztény kultúrkör lenyomatai és az európaiság egyik lényegét jelképezik.

A képviselő szerint napjainkban különösen fontos ezt kiemelni, hiszen „úgy tűnik, hogy a 21. század az amnézia százada lesz”, amikor „Európa elfelejti önnön saját identitásképző értékeit és megpróbálja ezt zárójelbe tenni vagy negligálni” – fogalmazott.

Fel kell mutatni a világnak, hogy a keresztény kultúra nemcsak tárgyi emlékek sora, hanem valóság, amiben „benne vagyunk és általa vagyunk”, ennek feladását pedig káros hatásként kell felismerni – vélekedett a képviselő.

Péterffy Attila (Pécs Jövője), a baranyai vármegyeszékhely ellenzéki polgármestere közölte: a beruházásokra a megváltozó látogatói igények és a világörökségi helyszínek bemutatását szolgáló épületek elavultsága indokolta. Reményét fejezte ki, hogy a beruházásoknak köszönhetően a korábbiaknál is több érdeklődő tekinti meg a pécsi ókeresztény emlékeket.

Felföldi László pécsi megyéspüspök úgy vélekedett: a pécsi világörökségi helyszín egy lecke, amely megmutatja, hogy minden egyes emberre értékként, kincsként kell tekinteni, ennek felismerését pedig segítik az ókeresztény emlékek is.

A Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (Ginop) pályázatán még a korábbi, fideszes városvezetés által elnyert, csaknem 900 millió forintos támogatással megvalósuló projekt során három helyszínen végeztek fejlesztéseket.

A beruházások részeként új, modern fogadóépületet emeltek a pécsi székesegyháztól délre, a Szent István tér sarkán elhelyezkedő római kori Ókeresztény Mauzóleum fölé, a könnyebb megközelíthetőség érdekében tereprendezést hajtottak végre és modernizálták a műemlék gépészetét.

A fejlesztés keretében a szintén a bazilika közelében található Cella Septichora - azaz a járófelszínen üvegtetővel fedett hétkaréjos temetkezési épület – teljes gépészetét, szigetelését is megújították, míg a pécsi Apáca utca 8. szám alatti örökségvédelmi építmény védelmét is elvégezték a forrásból.

Pécs római kori elődje, Sopianae késő római ókeresztény temetője 2000-ben került fel az UNESCO világörökségi listájára. A feltárt leletegyüttes építészetében és falfestészetében rendkívül sokoldalúan és összetetten szemlélteti a római birodalom északi és nyugati provinciáinak korakeresztény temetkezési építészetét és művészetét.

A Világörökség Bizottság értékelése szerint a 4. századi ókeresztény kápolnák, a temető és annak festett sírkamrái építészeti és művészeti szempontból is egyedülálló bizonyítékai egy különleges történelmi folytonosságnak, amely átfogja és összeköti a Római Birodalom 4. századi hanyatlásától a Frank Birodalom 7. századi hódításáig terjedő időszakot.

A baranyai megyeszékhelyen 1782 óta több száz téglasír, több tucat kőből és téglából épített kisebb sírkamra, valamint nagyobb méretű temetői épület került elő. Egy részük festett, belső tereiket bibliai jelenetekkel és szimbólumokkal díszítették, ami tovább növeli egyediségüket, egyetemes kulturális értéküket.

A nagyrészt helyreállított, ezért látogatható föld alatti és a földfelszíni építmények megőrizték a késő római temető hangulatát. A 2005/2006-ban végzett ásatásokat követően a korábban már bemutatott és az újonnan feltárt emlékeket a 2007-ben megnyílt Cella Septichora Látogatóközpont fogja össze.