Ma is ugyanolyan állapotban van a párizsi lakás, ahogy a II. világháború alatt hagyták

A megszállás napjáig már a polgárok mintegy négyötöde hagyta el a várost, és dél felé, a megszállás alatt nem álló, de a Vichy-kormány vezetése alatt a németek akaratának alárendelt bábállam területe felé vették útjukat. A fővárost akár mindössze órákkal a náémet megszállás előtt elhagyó párizsi lakosok közül sokan soha nem tértek vissza otthonukba, és soha többé nem látták ingó és ingatlan vagyonukat.

Voltak, akik tovább vártak, végül azonban jobbnak látták továbbállni. A Párizst elhagyók között volt a 23 éves Solange Beaugiron is, aki minden vagyontárgyát a 9. kerületi La Bruyère tér 2-n álló lakásában hagyott. 1942-ben menekült el a francia riviérára, és soha többé nem tért vissza. Rejtély, hogy miért nem látogatta még többé a lakást vagy miért nem adta bérbe.  

Beaugiron ugyanis túlélte a háborút, és 2010-ben, 91 éves korában halt meg. A hozzátartozói csak ekkor értesültek a tulajdonát képező lakásról, amely közel fekszik Párizs piroslámpás negyedéhez. Azonnal a fővárosba utaztak, ahol felbéreltek egy szakembert, hogy becsülje meg az otthagyott tárgyak értékét. Az ajtót kinyitva több évtizeddel ezelőtt találták magukat. Beaugiron holmijait belepte a por, de érintetlenül álltak a lakásban.

A luxuslakást a századforduló ízlését tükröző stílusban rendezték be. Fa mennyezet, elegánsan díszített asztal sminkkészlettel, parfümökkel, krémekkel és ékszerekkel, valamint festmények – néhány szóban az ingatlan legfontosabb jellemzői. Vannak különös tárgyak is a holmik között: egy kitömött strucc, egy Mickey Egér-plüssfigura, valamint egy Cucu Malac-játék is (mindkettő a háború előttről származik) a gűjtemény részét képezi.

Ami azonban a becsüs figyelmét elsősorban megragadta, az egy rózsaszín muszlinruhás nőről készült festmény volt. Első látásra nagyon különlegesnek találta a művett, amelyről kiderült, hogy egy 19. századi olasz festő, Giovanni Boldini munkája. Kiderült, hogy a gyönyörű nő Boldini múzsája volt, egyben a lakást 1942-ben végleg elhagyó lány nagymamája, Mathilde Héloïse Beaugiron, akit elsősorban Madame Marthe de Florian néven ismernek.

A Ferrarában született Boldini 1871-ben Párizsban telepedett le,  ahol híres festővé vált. Marthe de Floriannal az 1880-as években találkozott. A nő egy kevéssé ismert színésznő  és kurtizán volt a Belle Époque idején. Szeretői között tudhatta Georges Clemenceau-t, Pierre Waldeck-Rousseau miniszterelnököt, valamint Paul Deschanel és Gaston Doumergue francia elnököt is.

A becsüs, Olivier Choppin-Janvry egészen addig nem tudta, hogy Boldini képéről van szó, amíg nem talált egy levelet, amely bizonyította, hogy a rég elveszettnek hitt mű az olasz festő keze munkáját dicséri. Boldini 1888-ban készítette a festményt, amikor múzsája 24 éves volt. A mű kikiáltási ára 253 ezer font volt, ám végül 1,8 millióért kelt el.  Marthe de Florian 1939-ben hunyt el, és unokája, Solange Beaugiron örökölte azt. 1942 után azonban már nem tért vissza soha többé.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

művészet

• Kezdetben még nagy felháborodást keltett Claude Monet festészeti stílusa
• Biedermeier mindennapok címmel nyílt kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában 
• Munkácsy Mihály Golgotája a Szépművészeti Múzeumban lesz látható 
• Rodin utánzójának tartották, de egyedi líraiság jellemezte Camille Claudel szobrait 
• Új állandó kiállítás nyílt a Néprajzi Múzeumban 
• A magyar népi kultúra kincseivel várja az érdeklődőket a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása
• Picasso egyik alkotása lehet a hatvan éve egy pincében megtalált festmény
• Még ebben az évtizedben megnyílhat az Új Nemzeti Galéria a Városligetben
• Koszta József eddig ismeretlen alkotására bukkant rá a szentesi múzeum