Vízálló rózsaszín habarccsal bélelt középkori épületet tártak fel Bulgáriában
A délkelet-bulgáriai Ruszokasztro középkori erődjében egy masszív, vízálló rózsaszín habarccsal vakolt épület maradványait tárták fel a bolgár régészek. A Burgaszi Regionális Történeti Múzeum legújabb ásatási szezonja során talált monumentális struktúra és a környezetéből előkerült 14. századi ezüstpénzek bepillantást engednek az egyik legjelentősebb bolgár-bizánci katonai konfliktus helyszínének történetébe.
- Bulgáriában, a ruszokasztrói erőd területén egy masszív, vízálló habarccsal vakolt középkori kőépületet tártak fel.
- A lelőhelyen 14. századi bolgár és velencei ezüstpénzek is előkerültek az idei ásatási szezon végén.
- Az építmény feltehetően ciszternaként vagy a védők ellátását szolgáló raktárként funkcionált a háborús időszakokban.
A frissen feltárt épület az erődítmény belső déli védőfala közelében, a középkori város központjának azonosított negyedben található. A kutatók megállapították, hogy az építmény szélessége eléri a 7,6 métert, 1,1 méter vastagságú falait pedig jelentős mennyiségű kötőanyaggal rögzített kőtömbök alkotják. A struktúra teljes hosszát az ásatások jelenlegi szakaszában még nem sikerült meghatározni. A lelet legkülönlegesebb vonása a falak belső felületét borító vastag, hidrofób rózsaszín habarcsréteg, amely egyértelműen vízállóvá tette a földszinti teret.
A szakemberek feltételezik, hogy az építmény alapvető funkciója a víztározás, vagy a katonai konfliktusok idején elengedhetetlen élelmiszerkészletek biztonságos tárolása lehetett. A védőfalhoz közeli, központi elhelyezkedés is arra utal, hogy a létesítmény egy elhúzódó ostrom esetén kulcsszerepet játszott a védők ellátásában. A régészek szerint a feltárt maradványok egy nagyobb komplexum alsó szintjét alkotják, amely felett egykor egy lakófunkciókat ellátó emelet is helyet kaphatott, bár a pontos elrendezés tisztázása további ásatásokat igényel.
Az építészeti felfedezések mellett a kutatócsoport számos apróleletet, köztük ezüst- és rézpénzeket is a felszínre hozott az erőd területéről. A leletek között azonosították a Velencei Köztársaság által vert, matapan néven ismert ezüstgarasokat, amelyek a Balkán és a mediterrán térség közötti kiterjedt kereskedelmi kapcsolatokat bizonyítják.
A legjelentősebb numizmatikai leleteket azonban Iván Sándor (Ivan Alekszandar) bolgár cár uralkodása alatt vert ezüstérmék jelentik. Bár a múzeum szakemberei nem állítják, hogy ezeket az érméket közvetlenül a csata hevében vesztették el, a leletek szorosan kötődnek az erőd történetének legdicsőségesebb korszakához. A feltárt érmék tisztítását és állagmegóvását jelenleg is végzik a múzeum restaurátorai.
Iván Sándor bolgár cár 1331 és 1371 között uralkodott a Második Bolgár Birodalom élén, egy olyan korszakban, amelyet a Bizánci Birodalommal folytatott folyamatos területi harcok és egy jelentős kulturális fellendülés jellemzett. A ruszokasztrói erőd 1332. július 18-án a korszak egyik legfontosabb ütközetének helyszíne volt. A cár csapatai ezen a napon mértek megsemmisítő vereséget a III. Andronikosz bizánci császár által vezetett seregre. A győzelem megszilárdította Iván Sándor hatalmát, és hosszú időre biztosította a bolgár dominanciát a Fekete-tenger déli partvidékén.
Ez is érdekelhet
Ruszokasztro stratégiai jelentőségét a Fekete-tenger partvidékének közelsége és a birodalmak határvidékén elfoglalt fekvése adta. A korábbi évek ásatásai során a burgaszi régészek bizonyították, hogy a dombtető már a középkort megelőzően is fontos szerepet töltött be, a trákok például egy sziklaalakzatokhoz kötődő szentélyt tartottak fenn a területen. A középkori erődítményt a 13. század közepén kezdték kiépíteni, majd a későbbi évtizedekben folyamatosan bővítették és átalakították.
A természetes sziklaalapba ágyazott masszív falak, a többször átépített kapuk és az éhínségekre vagy járványokra utaló, a falakon kívül talált 14. századi gyermeksírok egyaránt egy folyamatosan változó, a háborús kihívásokra reagáló katonai központ képét mutatják.
