Kikötővárosok demokratikus történelmét vizsgálja egy új kutatás

A „Működő állampolgárság a vizek partján: mindennapi demokrácia a globális kikötővárosokban” elnevezésű kutatás négy eltérő történelmi és politikai hátterű tengeri csomópontot hasonlít össze: a németországi Bremerhavent, a namíbiai Lüderitzet, a chilei Valparaísót és Szingapúrt. A nemzetközi partnereket – köztük a tengerészek jogait képviselő brit ITF Seafarers' Trust szervezetet – is bevonó program a formális állampolgársági státuszon túlmutatva azt vizsgálja, miként valósult meg a joggyakorlás, a társadalmi részvétel és az integráció a mindennapokban. A kutatócsoport a levéltári források elemzését etnográfiai terepmunkával, összehasonlító politikai elemzéssel és a helyi közösségekkel készített interjúkkal ötvözi.

A kikötővárosok az évszázadok során a globális kereskedelem, a migráció és a társadalmi változások kiemelt színterei voltak. Ezek a települések nem csupán gazdasági tranzitpontokként funkcionáltak, hanem olyan sajátos ökoszisztémát alkottak, ahol a különböző kultúrák, társadalmi osztályok és eszmék folyamatosan érintkeztek egymással.

A 19. és 20. század folyamán az intenzív tengeri forgalom, a gyarmatbirodalmak kiépülése és felbomlása, valamint a tömeges munkaerő-áramlás következtében a kikötők gyakran váltak a szakszervezeti mozgalmak, a politikai öntudatra ébredés és a demokratikus küzdelmek gyújtópontjaivá. A projekt ehhez a gazdag tengerészettörténeti hagyományhoz kapcsolódva tárja fel, hogy a közterek, a munkásklubok és a dokkmunkások lakónegyedei miként alakították az alulról szerveződő társadalmat.

Ruth Schilling, a projekt vezetője és a DSM igazgatója hangsúlyozta: a most induló kutatás szervesen kiegészíti az intézmény hajógyári munkaerő-migrációval és a posztkoloniális tengerészeti tanulmányokkal kapcsolatos eddigi munkáját. A megközelítés rávilágít arra, hogy a demokrácia nem csupán az állami intézményekben és a választásokon, hanem a mindennapi együttélés során formálódik.

A Volkswagen Alapítvány „Transzformációs tudás a változó demokráciákban” elnevezésű programjának keretében finanszírozott projekt célja, hogy az akadémiai eredményeket a gyakorlatba is átültesse. A megszerzett bizonyítékokon alapuló tudományos adatok a jövőben interaktív múzeumi kiállítások fejlesztését, iskolai oktatási programok kidolgozását, valamint a helyi önkormányzatok és civilszervezetek társadalmi befogadást célzó politikáját is támogathatják.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
• A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
• Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
• A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
• Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
• Sztójay Döme, a magyar Quisling
• "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
• Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
• "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"