Kezdetben heves elutasítás fogadta Bartók Béla zenéjét
2019. szeptember 26. 12:51 MTI
74 éve, 1945. szeptember 26-án halt meg New Yorkban Bartók Béla, a múlt század legnagyobb magyar zeneszerzője, népzenekutató, zongoraművész, zenepedagógus. Hazahozott hamvait 1988. július 7-én Budapesten helyezték végső nyugalomra.
Korábban
1881. március 25-én született Nagyszentmiklóson (ma Sannicolau Mare, Románia) zeneszerető családban: több hangszeren is játszó iskolaigazgató apja a helyi műkedvelő zeneegylet elnöke volt. Ötévesen tanítónő anyjától kezdett zongorázni tanulni, kilencévesen már komponált, szerzeményeit két év múlva nyilvános koncerten adta elő.
Zenei tanulmányait 1894-ben Pozsonyban kezdte meg, 1899-től a budapesti Zeneakadémia növendéke volt. Zongoristaként tűnt fel, komponálni csak huszonegy évesen kezdett újra. Ebben az időben ismerkedett meg Geyer Stefivel, - az ifjú hegedűművésznő iránt táplált reménytelen szerelme döntő szerepet játszott zeneszerzői stílusának kialakulásában.
Tanulmányai befejezése után a magyar népzene felé fordult, Kodály Zoltánnal itthon és a szomszédos országokban több ezer népdalt gyűjtöttek össze, a népi dallam- és ritmusvilág műveik részévé vált. (Bartók később, 1913-ban algériai útján arab zenét gyűjtött, a harmincas évek közepén pedig Törökországban is járt gyűjtőúton.) 1907-ben a Zeneakadémia zongora tanszékének tanára lett, s feleségül vette Ziegler Mártát.
Zenéjét kezdetben heves elutasítás fogadta disszonáns hangja, válsághangulata és paraszti színei miatt. 1911-ben írott egyetlen operáját, A kékszakállú herceg várát elutasították, ezért 1912-ben visszavonult a zenei közélettől.
1917-ben aztán nagy sikerrel mutatták be a szintén Balázs Béla szövegkönyvére komponált A fából faragott királyfi című táncjátékát (a zenekari szvit 1931-ben született), egy évvel később A kékszakállú herceg várát. Bartók harmadik színpadi műve, A csodálatos mandarin 1926-os kölni premierje botrányba torkollott, és Konrad Adenauer, Köln akkori polgármestere betiltotta a további előadásokat. A darab 1945-ös hazai bemutatóját a zeneszerző már nem érte meg.
Bartók a Tanácsköztársaság alatt tagja volt a zenei direktóriumnak, ezért 1920 után a jobboldali sajtó hevesen támadta, szlovák és román népdalgyűjtése miatt pedig hazafiatlansággal is megvádolták. 1923-ban újra megnősült, tanítványát, Pásztory Dittát vette el.
Ugyanebben az évben írta Táncszvit című művét a főváros egyesítésének jubileumi ünnepségére. Külföldön egyre nőtt hírneve előadóként és zeneszerzőként is, de idehaza egyfajta belső emigrációban élt. A fasizmus fenyegető árnyékában 1930 és 1936 között itthon nem játszotta saját műveit, a náci hatalomátvétel után nem lépett fel többé Németországban, végül 1940-ben a fasizmus elől Amerikába emigrált.
A Columbia Egyetemen folytatta népzenei kutatásait, de utolsó éveiben a leukémia a tanításban és koncertezésben is akadályozta. Utolsó nyilvános koncertjét 1943 januárjában adta New Yorkban.
Élete végén írott nagy műve a honvágyát és minden keservét zenébe öntő vallomás, a Concerto, illetve a Yehudi Menuhin számára komponált Hegedű szólószonáta. Brácsaversenye és feleségének ajánlott 3. zongoraversenye torzóban maradt, ezeket Serly Tibor fejezte be.
Bartók Béla 1945. szeptember 26-án halt meg New Yorkban, hazahozott hamvait 1988. július 7-én Budapesten helyezték végső nyugalomra. 1935-ben lett a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1945-ben rendes tagja, 1948-ban az elsők között kapta meg - posztumusz - a Kossuth-díjat.
A minden műfajban alkotó Bartók dinamikus és változatos stílusát élénk ritmus, a diatonikus és kromatikus elemek együttélése jellemzi. Mesterműve a román népballadára írt Cantata Profana kórusmű, a Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára, a Divertimento, a Kontrasztok (melyet a dzsesszklarinétos Benny Goodmannek és Szigeti József hegedűművésznek írt), az Allegro barbaro című zongoradarab, valamint hat vonósnégyese.
Kutatói eredményei is korszakosak, számos népdalgyűjteményt állított össze. Gyermekeknek és Mikrokozmosz című kötetei a zongorapedagógia alapművei, rengeteg cikket írt a kortárs muzsikáról és a népzenéről. Zeneszerzőként, népzenekutatóként, zongoraművészként és tanárként egyaránt maradandót alkotott. Művészi nagysága ellenére szerény maradt, kora egyik legnagyobb humanistája volt.
Bartók Béla nevét számos intézmény viseli, mások mellett 1987 óta a komolyzenét sugárzó közszolgálati rádiócsatorna és a Müpa Nemzeti Hangversenyterme. Emlékét őrzi többek között a Bartók Béla Nemzetközi Kórusverseny, a miskolci Bartók Plusz Operafesztivál, a Szombathelyi Nemzetközi Bartók Fesztivál és Szeminárium.
Minden évben születésnapján adják át a Bartók Béla-Pásztory Ditta díjat, utolsó budapesti lakhelyén, a II. kerületi Csalán utcában emlékháza működik. 2015-ben két új Bartók-lemez is megjelent: az egyiken parasztzenei környezetben hallható összes férfikari műve, a másik valamennyi - gyermek-, női, férfi és vegyes karra írt - kórusművét tartalmazza.
Ugyancsak 2015-ben jelent meg átfogó életrajza David Cooper ír tudós tollából, az Amerikában és Nagy-Britanniában is kiadott könyv felveti annak lehetőségét, hogy Bartók az Asperger-szindróma egyes tüneteit mutatta. Nagyszentmiklósi szülőhelyén 2018. szeptember elején avatták fel szobrát, Aurel Gheorghe Ardeleanu temesvári szobrászművész alkotását.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.

Németország
- Meghalt A tengeralattjáró és a Trója rendezője, Wolfgang Petersen
- Fogadásból alig négy nap alatt írta meg első, egyszerre trágár és költői drámáját Bertolt Brecht
- Kövesd a kábelt! Egy hírközlő vállalat a világ tetején
- Egy náci tábornok botlásán és néhány méteren múlt a Valkűr-hadművelet sikere
- Miért ejtette foglyul az osztrák herceg és a német-római császár a Szentföldről hazatérő Oroszlánszívű Richárdot?
- Bismarck jóslata bevált, vérrel és vassal döntöttek az egységes Németország jövőjéről
- A csata, ahol centiméterekben mérték a veszteséget: a somme-i vérfürdő
- Kiolvasztják a kutatók az eddig eredeti állapotában őrzött tussenhauseni Jégherceget
- Mennyei manna tartotta életben Nyugat-Berlin szovjet blokád alatt sínylődő lakóit
- A társadalmi konvenciók nem szabhattak gátat az első magyar egyetemi tanárnő karrierjének tegnap
- Az MNL augusztus 20-i nyílt napja a 800 éves Aranybulla előtt tiszteleg tegnap
- A zsarnok apa árnyékában, katonaszökevényből lett filozófuskirály II. (Nagy) Frigyes tegnap
- Meghalt A tengeralattjáró és a Trója rendezője, Wolfgang Petersen tegnap
- Száz órán belül eldőlt a világ első élőben közvetített háborúja tegnap
- Visegrádig tervezték, de az I. világháború megakasztotta a szentendrei HÉV-vonal bővítését tegnap
- Csak két vészterhes év jutott Magyarország utolsó királyának tegnap
- Fegyver helyett kiéheztetéssel foglalta el Ausztria bevehetetlen erősségeit Hunyadi Mátyás tegnap