Jobbra hajts! – kitűnőre vizsgázott Magyarország az 1941-es új KRESZ-ből

Szabálykövető magyar lakosság

1941. június 26. napja Kassa bombázásáról marad emlékezetes, ám ugyanezen a napon jelent meg a KRESZ-t a legtöbb módon pontosító végrehajtási utasítás is. Az átállásra kevesebb, mint két hete maradt a lakosságnak.

A propagandagépezet – ezúttal valóban a jó ügy érdekében –  már áprilisban működésbe lépett, az MTI közreműködésével az országos elérésű lapok már promotálták a „Jobbra hajts ABC-jét”, az iskolákban előre felkészítették a gyerekeket, és aki mégis lemaradt, a rádiókból tájékozódhatott a forradalmi változásokról. 

Az Esti Ujság július 7-i számában rövid cikket szenteltek az átállás zökkenőmentességének méltatására, a hajnali 3-kor szerzett tapasztalataikról a következőképpen számoltak be: „A szekerek csörögve futnak az utakon: jobboldalt megy minden szekér és fel sem tűnik, hogy a vasúti sorompónál levő figyelmeztető táblák is átkerültek a jobboldalra. Az egészben csak annyi a változás, hogy a régi kopott táblák helyett újak kerültek az utak kereszteződéséhez, más a szöveg is: JOBBRA TARTS! – BALRA ELŐZZ!”.

Az idillt egyedül az állatok szófogadatlansága törte meg. A helyi gazdák szerint a „lovakkal baj lesz, mert a nyerges nem akar jobbra tartani”. Sokan úgy hidalták át ezt a problémát, hogy felcserélték lovaikat. 

Az átmeneti periódusban – egészen november 9-ig – Budapest és 30 kilométeres körzete önálló ország volt az országban. Rendőrök és táblák figyelmeztetettek, hogy a fővárosban még balra kell tartani, és 200 méteres áttérési sávot hagytak a balesetek megelőzése érdekében.

Az átállás napjára Budapest „képességes, jól nevelhető és fogékony” lakossága felkészült – igaz, ehhez a rendőri hangosbemondók ismételt figyelemfelhívása is hozzájárult –, a helyes magaviseletről az Esti Ujság november 10-i száma tudósított: „Ez a sokszor igazságtalanul lepocskondiázott pesti közönség fényes bizonyságot szolgáltatott arról, hogy komoly szükségben mennyire fegyelmezett tud lenni.”

A gyakorlási lehetőség a beszámoló szerint már egy ideje adott volt: a Margit-híd hídfőinél a villamos már a jobbra tarts alapelv szerint közlekedett. Ennek ellenére a másnap már nem maradt balesetek nélkül, három komolyabb sérülés is történt. Az akkori Gróf-Haller utcában Kiss István 24 éves pénzbeszedő motorkerékpáron haladt szabálytalanul az úttest bal oldalán és nekirohant egy útszéli fának.

A baleseti statisztikák annak ellenére sem romlottak, hogy a forgalomban lévő több tízezer személygépkocsi még jobbkormánnyal szelte az ország útjait, így talán magától értetődő, hogy egy bizonytalan előzés óriási kockázatot jelentett. Új forgalmi engedélyt viszont már csak balkormányos járművek kaphattak. 

A zárt pályás közlekedési rendszereknél, így a vasutaknál, vagy a metróknál nem ment ilyen gyorsan az átállás, a Kisföldalatti csak 1973-ban váltott a jobb oldalra, míg a gödöllői HÉV a mai napig a régi rend szerint közlekedik. 

Ugyan az Esti Ujság beszámol svéd mérnökök érkezéséről, ők a szárazföldi Európában utolsóként még évtizedeket vártak az átállásra (1967), sőt, az 1955-ös népszavazáson országosan elutasították a jobbra tarts alapelvet. A világ egyharmada még mindig „lázad”, elsősorban az egykori brit gyarmatokon (például Ausztráliában, Indiában vagy Új-Zélandon) van érvényben a régi közlekedési gyakorlat, de az Egyesült Királyságtól független Japán is szolidarít a kisebbséggel. 

1. A közlekedés forradalma
2. Szabálykövető magyar lakosság

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód

• Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
• Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
• Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
• Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
• A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
• Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
• Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
• 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
• A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe