Hogyan gyógyították a másnaposságot a középkorban?

Az első ismert arab szakácskönyvet, a Kitab al-Tabikhot (Ételek könyve) Ibn Szajjár al-Varrak írta a 10. században. Bár köztudott, hogy az iszlám tiltja az alkoholfogyasztást, a Kitab al-Tabikhban borkészítési receptek, valamint a másnaposság elkerülésére ajánlott technikák is helyet kaptak. A munkában limonádé alkohollal egy időben történő fogyasztását, valamint birs és menta italba történő keverését javasolták. A szerző emellett az emésztést hagyományosan segítő mirtuszteát is ajánlotta. Azoknak, akik már olyan messzire jutottak az ivásban, hogy nem sok esélyük volt kivédeni a rosszullétet, al-Varrak azt javasolta, hogy igyanak sok vizet és lélegezzenek mélyeket két korty között. Ezután következhetett a középkori Közel-Kelet húslevese, a kishkijja. A hozzávalók: közel másfél kiló hús, 20 deka apróra vágott hagyma, fél bögre olívaolaj, gyógynövények, csicseriborsó, galangál (a „kínai gyömbér”), zöldségek, kishk (egy búzából és joghurtból álló keverék), kömény, szegfűszeg, fahéj, ún. nárdusolaj, valamint forró víz.

A közel-keleti csodaétel

Európában teljesen más megoldásokat találtak a másnaposság gyógyítására. Angliában például nyers angolna keserűmandulával történő fogyasztását javasolták, mivel úgy tartották, az angolna felszívja a szervezetből a maradék alkoholt. Ha angolnához éppen nem volt kedve az embernek, voltak más módszerek is: John of Gaddesden angol udvari orvos Rosa Medicinae című orvosi értekezésében a férfiaknak a herék, a nőknek pedig melleik sóval és ecettel történő lemosását, valamint a káposzta valamelyik részének cukorral történő elfogyasztását javasolta. Voltak, akik az olaszok közül is a herekúrában utaztak. A szicíliaiak például a szárított bikapénisz másnaposságűző hatására esküdtek. Az írek természetesen nem követték angol barátaik különös szokásait, és heremosás helyett nyakig betemetkeztek a nedves homokba. Az írek másik módszere a zabszemekkel felturbózott jéghideg forrásvíz volt.

A 17. században Adam Olearius német tudós III. Frigyes holstein-gottorpi herceg udvari matematikusaként rengeteget utazott. Amikor Moszkvában járt, hogy Frigyes nevében kereskedelmi szerződéseket hozzon tető alá az oroszokkal, feljegyzéseket készített az oroszok másnaposságűző módszereiről. Leírta, hogy az oroszok a pokhmel’e nevű étellel (amely egyben másnaposságot is jelent) igyekeznek csökkenteni a rosszullétet: hideg sült bárányt vágnak apró darabokra, majd hasonló formára vágott paprikával és uborkával keverik össze, hogy aztán mindezt ecettel és uborkalével öntsék le. Elég, ha ebből egy kanállal esznek, újra ízleni fog nekik az ital – tudhattuk meg Oleariustól. Az oroszok ekkoriban még nem volt tisztában az uborkából nyert sós víz másnapos szervezetre gyakorolt jótékony hatásáról.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

7 960 ft 6 490 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 9 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

klímakutatás

• Hét fokkal lehetett hidegebb a Föld a legutóbbi jégkorszak során
• Egy alaszkai vulkánkitörés is szerepet játszhatott a római köztársaság bukásában
• Készítőik elképesztő vakmerőségének állítanak emléket a 19. századi tornádófotók
• A Föld tengelyének dőlésszöge határozhatta meg a jégkorszakok végét
• Melegebb lehetett Grönland, amikor a skandináv telepesek megérkeztek
• Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”
• Mégsem az ősember pusztította ki az afrikai nagytestűek többségét 
• A klímaváltozás miatt kecskét és juhot kezdtek el tenyészteni az újkőkori földművesek
• Kisebb jégkorszak indíthatta el az Oszmán Birodalom hanyatlását