Hét történelmi rejtély, amelyre máig nincs magyarázat

Kik építették Stonehenge-et – és miért?

Az elmúlt évtizedek során több ismeretet nyert a tudomány a világhírű őskori műemlékről, mint azt sokan lehetségesnek gondolták volna oly sok idő eltelte után. A hátránya e folyamatnak az, hogy minél több információra derül fény, annál több kérdés merül fel a monumentális kőalakzattal kapcsolatban.

Az emberiség a letűnt korokról alkotott történelemképét azokból a leletekből építi, amelyeket a földből előás, illetve abból, ahogyan ezeket a fantázia segítségével kiegészíti.

A helyiek hagyományos történetei, meséi arról szólnak, a köveket egy varázsló repítette át Írországból, de az egyik, algák által pirosra színezett kőről sokan hiszik, hogy feláldozott emberek vére látszik rajta. Van, aki ma is meg tudja mutatni az ördög egyik lábnyomát, ahonnan az egy szerzetes felé hajította az egyik óriási tömböt.

A középkorban, illetve a kora újkorban – mivel nem találtak feljegyzéseket az építők kilétét illetően – feltételezték, hogy valamely nagy, ismert régi civilizációhoz köthető: a görögökhöz, a rómaiakhoz, netán a trójaiakhoz.

Az efféle találgatásoknak jobbára véget vetett 1901-ben az első valódi régészeti feltárás, amely az őskori britek által készített, ekkor már ismert alakú tárgyakon kívül semmit sem talált a helyszínen. Ennek ellenére egészen az 1960-as évekig tartották magukat azok az elméletek, melyek mindenáron valamilyen Földközi-tengeri kapcsolatot feltételeztek – például egy görög tervezőt, az alakzat precizitása miatt. Végül azonban a szakma elfogadta a tagadhatatlant: Stonehenge teljes mértékben az őshonos, neolit kori lakosság alkotása.

A vita innentől kezdve arra terelődött át, milyen társadalom alkothatta meg. Vajon valamilyen magasabb rendű kultúra – például egy törzsszövetség – szimbóluma lehetett, amely a státusz, a hatalom és az irányítás kifejezése volt?

Esetleg egy egalitárius világ központja volt, ahová távoli vidékekről is sereglettek az emberek kereskedni, ismerkedni és közös ünnepeken, szertartásokon részt venni? Egyik elméletet sem támasztja alá elegendő bizonyíték ahhoz, hogy biztos választ lehessen adni a kérdésekre.

1. Kik építették Stonehenge-et – és miért?
2. Járhattak római katonák Kínában?
3. Hol van Kleopátra sírja?
4. Mi történt pontosan a Franklin-expedícióval?
5. Miről szól a Voynich-kézirat?
6. Hol lehet Jézus holtteste?
7. Hol töltötte utolsó perceit Amelia Earhart?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
• A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
• Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
• Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
• Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
• Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
• Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban