Klímaváltozás miatt hagyhatták ott Montanát az amerikai őslakosok

John Wendt, az Új-Mexikói Állami Egyetem paleoökológusa és kutatócsoportja a közép-montanai Bergstrom régészeti helyszínt vizsgálta, amelyet az őslakosok mintegy hétszáz éven keresztül, megszakításokkal használtak bölényvadászatra és a zsákmány feldolgozására. Bár a térségben a bölénypopuláció végig stabil és bőséges maradt, a területet 1100 évvel ezelőtt hirtelen elhagyták. A kutatók a rejtély megoldása érdekében a 2019-es ásatások során feltárt régészeti leleteket, valamint szénizotópos kormeghatározást és az üledékminták pollen-, illetve faszén-elemzését is felhasználták a múltbeli éghajlati viszonyok rekonstruálásához.

Az elemzések egyértelműen kizárták azokat a korábbi feltételezéseket, amelyek szerint a helyszín ökológiai szempontból vált volna alkalmatlanná. A növényzet nem szenvedett jelentős változást, a tüzek gyakorisága nem módosult, és a préri állatvilága is háborítatlan maradt. Az eredmények rámutattak, hogy az elnéptelenedést a súlyos aszályok sorozata okozta. A szárazság miatt a közeli patak vízhozama drasztikusan lecsökkent, így már nem tudta biztosítani a nagy mennyiségű leölt állat feldolgozásához, valamint az egyre növekvő vadászcsoportok ellátásához elengedhetetlenül szükséges vízmennyiséget.

A környezeti nehézségek egybeestek az észak-amerikai síkságokon zajló társadalmi és gazdasági változásokkal. Ebben az időszakban a kisebb, mobilis, alkalomszerűen vadászó csoportokat egyre inkább felváltották a nagyobb, összehangoltan működő közösségek. Az új, ipari léptékű vadászati stratégia már épített infrastruktúrát és specializált domborzati adottságokat – például a bölények terelésére és tömeges leölésére alkalmas szakadékokat (bölényugratókat) – igényelt. A kereskedelmet és a téli tartalékképzést szolgáló hústöbblet előállítása nagyobb víz- és tűzifaigénnyel párosult, ami szigorúbban a megbízható erőforrásokkal rendelkező táborhelyekhez kötötte az embereket.

A klíma instabilitása és a specializált vadászati központok iránti megnövekedett igény kettős nyomást helyezett az őslakos közösségekre. A kutatók kiemelték: a Bergstrom lelőhely feladása nem a kudarc, hanem a sikeres alkalmazkodás és a társadalmi rugalmasság bizonyítéka. A generációkon át öröklődő tudás és az erőforrás-kezelés átszervezése tette lehetővé a populációk túlélését az aszályos időszakokban. A tanulmány szerzői szerint a múltbeli adaptációs stratégiák megértése a jelenkori bölénygazdálkodási és természetvédelmi programok számára is értékes tanulságokkal szolgálhat a klímaváltozás korában.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
• A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
• Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
• A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
• Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
• Sztójay Döme, a magyar Quisling
• "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
• Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
• "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"