Hét bizarr boszorkánypróba, amelyekkel ténylegesen a halálba küldtek embereket
2017. augusztus 17. 14:58
Ha annyit nyom mint egy kacsa, akkor úszik a vízen, ami azt jelenti, hogy fából van, tehát boszorkány – szólt a Monthy Piton bölcsessége a Gyalog galopp című klasszikusban. Ha konkrétan ezzel nem is, bizarr „boszorkánymeghatározási módszerekkel” szép számmal találkozhatunk a történelemben.
Korábban
A rossz embert a víz is kiveti magából
A középkori istenítéletek egyik legismertebb típusa volt a vízpróba, amelynek során általában egy sebes folyóba dobták a vádlottat, hogy aztán Isten döntsön az illető bűnösségéről. Bár ezt a szokást a legtöbb európai országban már a középkorban betiltották, a 17. században egyre nagyobb hullámban meginduló boszorkányüldözései újraélesztették a kegyetlen módszert.
Az eljárás pontos menete nagyjából a következőképpen zajlott: A boszorkánysággal vádolt személyt a legközelebbi vízhez vonszolták, ott alsóneműre vetkőztették, majd a dereka köré egy kötelet tekerve a tóba vagy folyóba hajították. Az elvi háttér szerint a boszorkányok testét a víz kiveti magából (minthogy ők maguk elvetik a keresztség szentségét), ezért ha valaki fennmaradt a víz felszínén, akkor bűnösnek, amennyiben pedig elsüllyedt, úgy ártatlannak találtatott – és remélhetőleg még azelőtt kihúzták a vízből, hogy belefulladjon szerencsétlen.
A boszorkányok „úsztatása” még a 18. században is divatban volt. Így például Magyarországon egy Dorkó nevű asszonyt ez alapján találtak bűnösnek 1710-ben. A boszorkánynak nyilvánított nőt ezt követően megverték, majd máglyán megégették.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
9. Végvári harcok Magyarországon a török ellen
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- A Római Birodalom örökébe kívánt lépni hódításaival II. Mehmed szultán
- Döntő hatással volt Nagy Szulejmán uralkodására kedvenc háremhölgye
- A híres csel előtt már kétszer is bevették Budát Szulejmán seregei
- Páncél helyett ünneplőbe öltözve indult az utolsó rohamra Zrínyi Miklós
- A törökök szerencsenapja: augusztus 29.
- Lefejezett foglyok a hódoltság határvidékéről
- Hétvégi várkalauz: Nagykálló
- Hétvégi várkalauz: Szikszó
- Müezzin hívhatta imára a csókakői janicsárokat
- Az istenek zenéje visszhangzik az ókori Szelinoszban 20:47
- A Lavau-i herceg sírja: a kelta főméltóság utolsó nyomai 19:03
- Batthyány Gyula koncepciós pere 18:05
- Európai típusú őskori eszközöket találtak Kínában 16:13
- Kultúrák metszéspontjában – Spanyolország mesés mór öröksége 15:14
- Felvirágoztatta Egyiptomot Hatsepszut, Ámon leánya 15:04
- Eger oroszlánjaitól a „lámpás hölgyig” – hét híres önfeláldozó nő 14:20
- A Selyemút „Vörös Hercegnője” 13:34
