Háromszor nagyobb volt Knósszosz ősi városa, mint korábban gondolták
2016. január 13. 13:10 MTI
A legutóbbi régészeti feltárások felfedték, hogy Európa legősibb városa, Knósszosz háromszor nagyobb kiterjedésű volt, mint azt a korábbi kutatások alapján feltételezték, és a település még a korai vaskorban (i. e. 1100-600) is virágzó kereskedelmi központként funkcionált.
Korábban
A feltárások azt sugallják, hogy ez az ősi város, amely a minószi civilizáció központja volt a bronzkorban (i. e. 3500-1100), társadalmi, gazdasági rendszerének i. e. 1200 körüli összeomlása után ismét felemelkedett, és az égei-, valamint a földközi-tengeri térség fontos kereskedelmi központja volt - ismertette legújabb feltárásainak eredményeit Antonis Kotsonas, a Cincinnati Egyetem tanára az amerikai régészeti intézet San Franciscóban rendezett tanácskozásán.
Kotsonas emlékeztetett arra, hogy Knósszosz a bronzkorban a minószi kultúra virágzó központja volt. A szakemberek már több mint egy évszázada tanulmányozzák a város bronzkori maradványait, ám a legújabb kutatások a bronzkorra, a minószi kultúra hanyatlása utáni időszakra összpontosítanak. A Kotsonas által vezetett programban az elmúlt tíz évben hatalmas mennyiségű kerámiát, műtárgyat tártak fel a vaskorból. A relikviákra egy nagy kiterjedésű, eddig feltáratlan területen bukkantak rá. Kiderült, hogy a település jelentős mértékben növekedett a korai vaskorban, és nőtt a görög szárazföldről, Ciprusról, a Közel-Keletről, Olaszországból, Szardíniáról és a Földközi-tenger nyugati térségéből érkezett termékek mennyisége és minősége is.
"Egyetlen ilyen térségbeli településnek sem volt ilyen széles körű behozatala. Az importáruk között voltak bronzból és más fémekből készült tárgyak, ékszerek és más ékességek, valamint kerámiák" - magyarázta. Hozzátette, hogy a leginkább sírokból feltárt anyagok többsége jól tükrözi a közösség gazdagságát, mivel abban az időszakban a státuszszimbólumokat a halottakkal együtt eltemették. Ez egy sűrűn lakott, egymagvú település volt a Knósszosz-völgyben elnyúlva.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.
