Hadvezérként és politikusként sem tűrt ellentmondást Wellington hercege
2019. május 2. 13:39
250 éve, 1769. május 1-jén született Dublinban Arthur Wellesley, Wellington első hercege, a waterlooi csatában Napóleon legyőzője, később Nagy-Britannia miniszterelnöke.
Korábban
A "szipoj tábornok"
Mornington earljének fia volt, s Írországban nőtt fel. Etonban és a franciaországi Angers katonai akadémiáján tanult, majd 18 évesen zászlósként lépett a hadseregbe. Hamarosan az írországi kormányzó szárnysegédje lett és bekerült az ír alsóházba. Miután sikertelenül próbált vagyonos feleséget szerezni vagy jövedelmező civil állást találni, örömmel indult 1796-ban ezredével Indiába.
A negyedik angol-majszuri háborúban a hadosztályparancsnoki tisztig emelkedett, a Maratha Szövetséget legyőzve kiterjesztette a brit fennhatóságot. Sikereiért III. György király 1804-ben lovagi címet adományozott neki, igaz, nagy ellenfele, Napóleon később csak "szipoj tábornokként" emlegette. Angliába hazatérve képviselő, majd az írországi ügyek titkára lett, 1806-ban megnősült. Kormánytagként is a hadseregben maradt, részt vett a napóleoni kontinentális zárlat megtörésére és a dán flotta megszerzésére indított sikeres akcióban. Szigorú parancsnok volt, nem bánt kesztyűs kézzel alárendeltjeivel, azok mégis tűzbe mentek érte, mert mindig gondoskodott megfelelő ellátásukról, a csatákban pedig igyekezett minimalizálni a veszteségeket. Hadjáratait rendkívül alaposan tervezte meg és készítette elő, egyszerre volt óvatos és bátor.
Amikor 1808-ban a portugálok felkeltek a hatalma csúcsán álló Napóleon ellen, Wellingtont küldték támogatásukra. Bár csak 10 ezer emberrel érkezett meg, Lisszabonnál legyőzte a francia Junot tábornokot. A következő évben fényes győzelmet aratott Portó mellett és benyomult Spanyolországba, de Madridot nem tudta elfoglalni. Visszavonulva Lisszabon közelében megvédte erődített állásait, majd 1812-ben ismét támadásba lendült. Salamancánál "40 perc alatt győzött le 40 ezer franciát", s bevonult Madridba, majd teljesen kiverte ellenfeleit az Ibériai-félszigetről. Utolsó csatáját 1814 áprilisában vívta - Napóleon akkor már lemondott, de a hír még nem ért el a hadszíntérre.
Győzelmei nyomán vikomt, márki, tábornagy, a Térdszalagrend lovagja lett, Wellington hercegeként élete végéig a Lordok Házának tagja lett, s félmillió fontot szavaztak meg neki a nemzet ajándékaként. A párizsi béke után brit követ lett a trónjukra visszatérő Bourbonok mellett, 1815-ben ő is részt vett a bécsi kongresszuson.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.

Nagy-Britannia
- Darwin lánya titokban fontos szerepet játszott apja sikereiben
- Római védőszellem domborművét tárták fel Vindolanda erődjében
- Képernyőre kerül a The Beatles elfeledett mentora
- Szatírából született a viktoriánus prüdéria közismert mítosza
- Kampány indult a hagyományos képeslap megmentéséért Angliában
- Megérkezett a bayeux-i kárpit Londonba
- Posztumusz uralkodói kegyelmet kapott az utolsó, Angliában kivégzett női elítélt
- Huszonegy év alatt tárta fel egy amatőr kincskereső a 16. századi hajó kincsét
- Pandzsábi iratokból azonosítottak 9909 világháborús áldozatot
- Darwin lánya titokban fontos szerepet játszott apja sikereiben 08:17
- Adóegyenlőtlenségek robbantották ki a francia forradalmat 07:12
- Római védőszellem domborművét tárták fel Vindolanda erődjében 06:00
- Különleges ókori aranynyelveket találtak Leukaszpiszban tegnap
- Azonosítottak három eltitkolt újasszír uralkodót tegnap
- A középkori lovagregények több mint fele elveszett tegnap
- Mégsem a túlvadászat okozhatta a mamutok kipusztulását tegnap
- Tömeges kivándorláshoz vezetett az 1946-os kielcei pogrom tegnap


















