Gravitációs elven működő kézbesítéssel indult a magyar légiposta

A magyar légiposta-szolgálat fejlődését a képzetlen pilóták hősködései, a leselejtezett katonai gépek motorhibái és a világháború vesztes országait sújtó repülési tilalom is megnehezítette. A Budapest–Bécs közötti első repülőposta 1918 nyarán alig három hétig működött. A légi postaforgalom újraindítására 102 évvel ezelőtt, 1920. november 7-én került sor. Ekkor ugyan már sikerült az első próbálkozás 20 napos rekordját megdönteni, de a zavartalan működés csak hiú ábránd maradt.

Léghajótól a repülőgépig

A postai küldeményeket az I. világháború előtt léghajókkal szállították. Mivel a Zeppelin fedélzetén utaztak is, ezért a megírt képeslapokat helyben fel is adhatták. A küldeményeket egy zsákba pakolták, amelyet a megfelelő terület felett egyszerűen kidobtak.

A zsákra a következő felirat került: „Származik: a Zeppelin-Léghajóról. Ezen csomag megtalálóját kérjük, szíveskedjék a zsák tartalmát a legközelebbi postahivatalhoz eljuttatni.”

A léghajók korának a rendszeres repülőgépjáratok megindulása vetett véget, sebességükkel és megbízhatóságukkal már egyszerűbb megoldásnak bizonyultak. Kezdetben egyfajta munkamegosztás alakult ki: a léghajók szállították a nyomtatványokat és a csomagokat, a repülőgépek pedig a sietősebb küldeményeket.

Első magyarként Prodam Guido szállított postai küldeményeket repülőgéppel. 1912-ben sikeresen felszállt Fiumében, de a tervezettnél hamarabb landolt: őt és a postazsákot is a tengerből kellett kihalászni. A szerencsés kimenetelű zuhanás után megmentett küldeményeket végül földi úton kézbesítették.

A magyarországi repülés szervezése már 1902-ben megindult, 1910-ben pedig létrejött az Aero Club. A háborúban azonban a polgári repülések száma csökkent és a katonai légiposta-szolgálatra került a hangsúly.

Hazánk földrajzi fekvése miatt alkalmassá vált arra, hogy bekapcsolódjon a nemzetközi légi forgalomba, valamint a Kelet és Nyugat között egyfajta csomóponttá váljon. Ennek első lépése volt a Budapest–Bécs–Budapest útirányú légi összeköttetés megteremtése és légipostajárat megnyitása.

Az első magyar repülőposta 1918. július 4-én indult el a mátyásföldi repülőtérről. Húsz nap alatt több mint 5 ezer levelet és levelezőlapot, valamint 5200 táviratot szállítottak Budapestből Bécsbe és Bécsből Budapestre. Ekkor azonban a közfelháborodás enyhítése érdekében leállították a gépek közlekedését.

A népharag kitörését három gép lezuhanása okozta. Az első szerencsétlenség még nem követelt emberéletet, az osztrák területen földet ért gép pilótái sértetlenül vészelték át a balesetet.

A magyar postagépek viszontagságai

1918. július 13-án a második gépnél Mosonmagyaróvár közelében, 600 méter magasságban motorhiba lépett fel. A tragédia következtében mindkét repülőtiszt életét vesztette. Egy héttel később a mátyásföldi repülőtérről történő felszállás fordult katasztrófába. A baleset ráadásul vasárnap történt és nagyszámú „közönsége” is volt. A tragédiát a pilóta felesleges „hősködése” okozta.

A gép vezetője felszállás után egy úgynevezett spirál fordulót végzett, ám még nem ért elegendő magasságba ahhoz, hogy a gépet vízszintes síkban egyensúlyba állítsa. A felelőtlen pilóta és kísérője is belehalt a manőverbe.

A balesetek körülményeit vizsgáló dokumentumokat akkoriban titkos iratként kezelték, mára azonban világos, hogy a hadvezetés a postajárat üzemeltetéséhez gyengén képzett személyzetet és elhasználódott, a harctéren már alkalmatlanná vált repülőgépeket bocsátott rendelkezésre.

A háború utolsó hónapjaiban az ország vezetői a már nyilvánvalóan vesztes háború támogatásával voltak elfoglalva, és nem készültek fel a békés közlekedés feltételeinek megteremtésére.

A közvélemény a tragédiasorozat után a postajárattal szembeni heves ellenszenvének adott hangot. A kedélyek csillapítása céljából a hadügyminiszter július 23-án elrendelte a Budapest–Bécs közötti légipostajárat szünetelését.

A háború befejeződése után a légiposta ügye újra előkerült. 1920 februárjában létrehozták a Magyar Aeroforgalmi Részvénytársaságot és ugyanezen év őszén beindították a lakossági célú légiposta-szolgáltatást. 1920. november 7-én indult el az első postajárat Budapestről Szombathelyre, majd később Szegedre.

A gépekről menet közben ejtőernyővel dobták le a csomagokat Pápa, Győr, Nagykanizsa és Kiskunfélegyháza felett. Ez a módszer nem volt mindig biztonságos. A tolvajok néha megelőzték a küldeményeket összeszedő postásokat és az is előfordult, hogy egy-egy csomag békésen legelő jószágokat talált el.

A magyar légipostajáratnak ezúttal a trianoni békeszerződés vetett véget: az első önálló magyar légiforgalmi társaság 1921 végén felszámolta magát. Az immáron harmadik újraszervezés a vesztes országok repülési tilalmának feloldása után az 1923-ban megalakult Magyar Légiforgalmi Rt. feladata lett.