Görög felirat azonosíthatja Heliogabalus elveszett Naptemplomát a homszi Nagymecset alatt

Egy újonnan elemzett, a szíriai Homsz városában található Nagymecset padlózata alatt feltárt görög nyelvű felirat bizonyíthatja, hogy az iszlám imahely Heliogabalus római császár egykori, régóta keresett Naptemplomának alapjaira épült – derül ki a Shedet című régészeti folyóirat legfrissebb számából, amelyben Maamoun Saleh Abdulkarim, a Sardzsai Egyetem professzora publikálta az eddigi kutatási eredményeket.

Emesza és a Naptemplom kérdése

A mai Homsz helyén fekvő Emesza a római korban vallási központként vált ismertté. A város identitását a napkultusz határozta meg, amely az Elagabal nevű istenség köré szerveződött. A történészek évtizedek óta feltételezik, hogy a homszi Nagymecset a város legfontosabb pogány templomának helyére épült, ám eddig nem került elő közvetlen bizonyíték. A most elemzett felirat fordulópontot jelenthet a vitában.

A feliratot a 2016-os restaurálási munkálatok során azonosították. A munkások a mecset padlója alatti oszlop gránitalapjába vésett szövegre bukkantak. Az alap mintegy egy méter oldalhosszúságú, közepén körülbelül 75 centiméteres, díszes keretbe foglalt feliratos táblával.

A betűk formális, szimmetrikus görög írást mutatnak, szabályos vízszintes sorokban. A hangvétel heroikus és militarista. A szöveg egy hatalmas uralkodót dicsőít, akit a szélhez, a viharhoz és a leopárdhoz hasonlít. Ez a retorika illeszkedik a római kori uralkodói dedikációk világához.

A nyelvben megfigyelhető szabálytalanságok megfelelnek a római kori Szíria többnyelvű közegének, ahol az arámi erős pozíciót tartott fenn a göröggel szemben. Az, hogy a követ oszlopalapba építették, arra utal, hogy eredetileg monumentális pogány építményhez tartozott.

Heliogabalus és Emesza kultusza

A felirat különös jelentőséget kap Heliogabalus személye miatt. A későbbi császár Emeszáben született Varius Avitus Bassianus néven. A helyi napkultusz örökös főpapjaként nevelkedett, majd fiatalon került a római trónra.

Uralkodóként megkísérelte a szíriai napistent a római vallás középpontjába állítani. A szent fekete követ Emeszából Rómába vitette, és a Palatinus-dombon emelt templomban helyezte el. Reformjai heves ellenállást váltottak ki a római elit körében. A pretoriánus gárda végül meggyilkolta, és intézkedéseinek nagy részét visszafordították. Az ókori források botrányos és excentrikus alaknak festették le, de a modern történetírás egyre árnyaltabban értékeli uralkodását.

Vallási folytonosság Emeszában

Ha a felirat valóban a Naptemplomhoz kapcsolódik, az megerősíti a vallási folytonosság elméletét Emeszában. A helyszínen egymást követhették a pogány, majd a keresztény, végül az iszlám szakrális épületek. A hagyomány szerint a mecset egy Keresztelő Szent Jánosnak szentelt templom fölé épült.

A vallási átalakulás nem radikális pusztítással zajlott. A közösségek inkább megőrizték és újraértelmezték a szent tereket. Ez a folyamat a Közel-Kelet több városában is megfigyelhető.

A homszi Nagymecset így három nagy vallási korszak lenyomatát hordozhatja. A pogányság, a kereszténység és az iszlám rétegei egymásra épülnek. Az újonnan elemzett görög felirat kézzelfogható támpontot adhat a Naptemplom pontos helyének meghatározásához.