Gazdag leletanyaggal szolgált a mohácsi csata egyik tömegsírja

Závoczky Szabolcs, a területet kezelő és az emlékhelyet fenntartó Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságának vezetője az emlékhelyen tartott eseményen emlékeztetett rá: antropológusok és régészek közreműködésével tavaly augusztusban kezdődött meg a Mohácsi Nemzeti Emlékhely tömegsírjainak éveken át tartó tudományos vizsgálata.

Az Agrárminisztérium támogatásával, mintegy öt éven át zajló munkálatok során a pécsi Janus Pannonius Múzeum (JPM) régészei és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) antropológusai által végzett régészeti feltárás magában foglalja a tömegsírok felnyitását, a csontvázak különválasztását, osztályozását, antropológiai morfológiai vizsgálatát, valamint a régészeti leletmentést.

A feltárást azért végzik, hogy a hős katonák fél évezreddel a csatát követően méltó módon kapják meg a végtisztességet, továbbá, hogy a Mohácsi Nemzeti Emlékhely a nemzeti kegyeleti szempontoknak megfelelően új interaktív kiállítás keretében mutassa be a látogatóknak a magyarság egyik legfontosabb, sorsfordító történelmi eseményét.

Bertók Gábor régész, a JPM megbízott igazgatója azt mondta, az öt tömegsír közül az első feltárása várhatóan nyár végére, ősz elejére fejeződhet be. Az eddigi munkálatok során a reméltnél is gazdagabb leletanyag került elő a földből, annak tisztítása és vizsgálata a következő időszakban kezdődik, majd az információk kiértékelését végzik el a szakemberek.

Pálfi György antropológus, az SZTE Embertani Tanszékének vezetője elmondta: a III. számú tömegsírban nyugvókról már most is vannak előzetes feltételezéseik, amelyek kivégzésre utalnak, de ezeket alapos laboratóriumi munkával kell megerősíteni a következő egy évben.

Hargitai János (KDNP), a térség országgyűlési képviselője azt mondta: a legfontosabb, hogy az 1526-os mohácsi csata 500. évfordulóján keresztény szertartás keretében megadhassák a végtisztességet a megalázó módon eltemetett mártíroknak, ehhez pedig fejlesztéseket, beruházásokat is végre kell hajtani.

A képviselő elmondta: az emlékhelyen megvalósuló fejlesztésekkel azt akarják elérni, hogy a fél évezredes évfordulón méltó körülmények között emlékezhessenek az emberek a nemzet a sorsfordító pillanataira. Meglátása szerint olyan emlékhelyet kell létrehozni, amely egyszerre állít emléket az 1526-os vesztes és az 1687-es győztes mohácsi (más elnevezéssel nagyharsányi, Szársomlyó-hegyi vagy villányi) csatának.

Az eseményen felhívták a figyelmet arra, hogy a feltárás ideje alatt az idén Az év emlékhelyévé nyilvánított Mohácsi Nemzeti Emlékhely változatlanul fogad látogatókat.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Múlt-kor magazin 2018. különszám

• Hitler és a nők 
• Tamáska Mária az "Öreg" árnyékában
• Magyar deportáltak felszabadulása és hazatérése
• Petőfi halála és a túlélés költői
• Kádár János és az ő Piroskája
• A Nagy Háború osztrák–magyar tábori bordélyai
• Vágy és vezeklés
• Rákosi Mátyás 15 évig tartó „gyógykezelése”
• Az elveszett csejtei "Vérgrófnő"