Mordortól Mohácsig: A mohácsi csatatáj történeti földrajzi kutatása
2020. augusztus 29. 08:01 Zagyi Nándor
A mohácsi csata 494. évfordulójára jelent meg az MTA Kiválósági Együttműködési Programja által támogatott, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont és a Pécsi Tudományegyetem együttműködésében megvalósuló, 2017-ben indult „Mohács 1526–2026 – Rekonstrukció és emlékezet” című kutatási projekt keretében zajló történeti földrajzi vizsgálatok eddigi következtetéseit összefoglaló tanulmánykötet. Az utóbbi években elvégzett munka eredményei egy, a társadalomtudományok terén ma még merőben újszerű, de a földrajztudomány lényegéből fakadó kezdeményezés, a multidiszciplináris kutatási módszertan alkalmazásának sikerét látszik igazolni. A geográfusok, történészek, turkológusok, régészek és geofizikusok együttműködésére, a történeti forráselemzéstől a felszínalaktani vizsgálatokig, a tájföldrajzi rekonstrukciótól a konfliktusrégészeti kutatásokig terjedő, széles spektrumú tudományközi összefogásra épülő koncepció a kötetben közölt írásokat szemlélve első látásra nyilvánvaló.
Korábban
A szerkesztő, Pap Norbert az általa jegyzett figyelemfelkeltő, kötetcímadó bevezető tanulmányában találó párhuzamot von a Tolkien fantáziavilágában megjelenő ország, Mordor fikciós világa és a mohácsi csatatér földrajzi viszonyai, illetve az e helyszíneken zajlott sorsfordító, egyúttal szimbolikus jelentőségű társadalmi-történelmi események közt.
Ennek apropóján rövid tudománytörténeti visszatekintés keretében rávilágít arra, a mohácsi hadszíntérkutatásban napjainkig megjelenő attitűdre, amely nem feltétlenül idegenkedik attól, hogy történeti hagyományokon alapuló bennfentes, esetenként illuzórikus prekoncepciókhoz igazítsa következtetéseit. A szerző ezzel szemben a valóság megismerését célzó, hiteles, nem kirekesztő, a legkülönbözőbb tudományterületek képviselőinek teret biztosító kutatói magatartás, mint egyedül célravezető módszer programját hirdeti meg.
A nyitótanulmányt a mohácsi csata szűkebb és tágabb környezete természet- és tájföldrajzi jellemzőinek feltárására irányuló térképészeti és térinformatikai vizsgálatok eredményeit összegző írások követik, amelyekben Gyenizse Péter szerzőtársaival, Lóczy Dénessel, Varga Gáborral és Morva Tamással részletes elemzések keretében áttekintést ad a terület geomorfológiai és vízrajzi viszonyaiban, a felszínborításban és tájhasználatban az elmúlt évszázadok alatt bekövetkezett változásokról és a középkori településhálózat rendjéről.
Ezek alapján hitelt érdemlő módon következtetni lehet a mohácsi csata idején fennálló természeti körülményekre, illetve ezeknek az ütközet helyszíneit és eseményeit meghatározó, befolyásoló szerepére.
A csatatáj korabeli domborzati és vízrajzi determinizmusai és földrajzi objektumai, valamint a szembenálló csapatok felvonulási útvonalaira, hadmozdulataira, táboraik elhelyezkedésére, az összecsapás helyszínére vonatkozó kortárs beszámolók kölcsönös megfeleltetésén nyugvó történeti földrajzi vizsgálataik eredménye alapján Pap Norbert, Gyenizse Péter, Kitanics Máté és Szalai Gábor újraértelmezik a hadszíntér topográfiai viszonyait.
A Polgár Balázzsal kiegészült szerzőgárda egy következő tanulmányában a csata valós helyszínének meghatározásában döntő jelentőséggel bíró Földvár falu helyét lokalizálja, kifejtve azon álláspontját, miszerint a középkori település nem azonos a Majs község előzményének tekintett településnyommal, hanem az a sátorhelyi háton, Sátorhely község mai közigazgatási területén feküdt.
A szerzők a csata történetének minden bizonnyal legismertebb eseményét, az üldözői elől menekülő uralkodó, II. Lajos halálának körülményeit is új megvilágításba helyezik. A Duna korabeli mederviszonyainak és partjainak fizikai jellemzői, valamint a baleset helyszínének természeti környezetére utaló történeti források alapján arra a logikusnak tűnő álláspontra jutottak, hogy a király a történeti hagyomány által táplált közvélekedéssel szemben nem a Csele-patakban, hanem a Duna mohácsi-szigeti partjának egy mocsaras, mély kiöntésében lelte halálát.
A kötet két utolsó, a multidiszciplináris kutatói együttműködést igazoló sokszerzős, a fent említettek mellett Fodor Pál, Nagy Levente, Hancz Erika, Nagy László és Klembala Zsombor közreműködésével készült tanulmánya a mohácsi hadszíntér fontos objektuma, a csata valós topográfiájának megrajzolásához is elengedhetetlenül fontos igazodási pont, az ún. Törökdomb szakrális-emlékezeti szerepével, fejlődés- és pusztulástörténetével, illetve az elmúlt közel száz évben itt elvégzett régészeti vizsgálatok eredményeivel ismertet meg.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- 10 érdekesség Las Vegasról 19:09
- Kertje védelmében fedezte fel Dunlop a gumiabroncsot 17:05
- „Szerencsétlenek nyögése hallatszott mindenütt” – Angelo Rotta pápai nuncius utolsó jelentése Budapestről 16:05
- Így teremtették a világot – az ókori emberek szerint 14:20
- Az első amerikai volt az űrben, de csak 10 év után lépett a Holdra Alan Shepard 09:50
- Sztálin legjobb tanítványának nevezte magát Rákosi Mátyás 09:05
- Túl ijesztőnek találták, csak szülőkkel nézhették a gyerekek Angliában a Hófehérke-mozit tegnap
- Hét uralkodó, aki gyermekként került a trónra tegnap
