Fejőstehén, feledékeny pék, római császár, menekülő oroszok, földrengés, szövetséges háborús bűn – számos oka lehet egy pusztító tűzviharnak, amely képes egy egész várost lerombolni. Mi most a hét leghíresebbet soroljuk fel.

Tűzvész Rómában

Miközben Róma lángokban állt, Nero elégedetten tekintett körül palotája tetejéről, és egy Trója pusztulásáról szóló dalt énekelt – hangzik a császárral kapcsolatos gyakori vád. Bár a Suetonius és Cassius Dio roppant elfogult beszámolója nyomán elterjedt kép szinte bizonyosan hamis, mivel a császár a katasztrófa idején a várostól 60 km-re fekvő antiumi villájában tartózkodott, máig nem tudni, mi okozta a várost Kr. u. 64. július 18-a éjjelétől hat napon át lángba borító tűzvészt.

A katasztrófa a Circus Maximus területén kezdődött. A környék tele volt magas, fából készült épületekkel és szűk utcákkal, az erős szél következtében pedig villámgyorsan lángba borult a város, amelynek 14 kerületéből három teljesen elpusztult. Az áldozatok közül sokan már az utcákat beterítő füsttől megfulladtak.

Nero a katasztrófa idején biztosította a lakosság élelem- és vízellátását, leszállította a gabona árát, és a legszerencsétlenebbeket még a szigorúan őrzött gyümölcsöskertjébe is beengedte. A nép körében azonban elterjedt a pletyka, hogy maga a császár okozta a tűzvészt, mivel a város központjában egy új palotakomplexum megépítését tervezte, amihez üres területre volt szüksége. 

A teljes cikk a Múlt-kor történelmi magazin 2023. tavasz számában olvasható.