Feltárják Mithrász titkos katonai kultuszát Skóciában

Két, csaknem kétezer éves római kőoltárt mutat be először a Skót Nemzeti Múzeum. A Mithrász-kultuszhoz kötődő leleteket Invereskben tárták fel, és a 2. század közepére datálják, amikor Antoninus Pius császár idején a rómaiak ismét megszállták Dél-Skóciát.

Kétezer éves Mithrász oltárok a birodalom pereméről

Két ókori római kőoltár kerül először a nyilvánosság elé a Skót Nemzeti Múzeumban. A leleteket Edinburgh közelében, Inveresk térségében találták meg, és a római birodalom északi határvidékének vallási életébe engednek bepillantást.

Az oltárokat 2010-ben tárták fel, a múzeum pedig 2016-ban szerezte meg őket a nemzet számára. Most egy új kiállítás részeként mutatják be őket, amely 2026. november 14. és 2027. április 28. között várja a látogatókat. A tárlat címe Roman Scotland Life on the Edge of Empire.

Az oltárok a Mithrász isten tiszteletére épített templomban álltak csaknem kétezer évvel ezelőtt. A leletek körülbelül Kr. u. 140-re datálhatók. Ebben az időszakban a római hadsereg Antoninus Pius uralkodása alatt újra megszállta Dél-Skóciát.

A szakértők szerint ezek az oltárok a római birodalom legészakibb ismert Mithrász-templomának központi elemei voltak. Skóciában korábban nem találtak hasonló leletet, így ezek az egyetlen ismert darabok.

A Mithrász-kultuszt titkos, kizárólag férfiakból álló közösség gyakorolta, amelyhez főként római katonák csatlakoztak. A vallás központi gondolata a fény győzelme volt a sötétség felett, valamint a jó diadala a gonosz fölött.

Fény a sötétségben

A Mithrász-hívők föld alatti templomokban, úgynevezett mithraeumokban gyakorolták vallásukat. Az oltárok látványos fókuszpontként szolgáltak ezekben a sötét terekben.

Az egyik oltáron Sol napisten arca látható. Az alkotók úgy tervezték meg a kompozíciót, hogy a hátulról érkező fény ragyogóvá tegye az isten arcát és koronáját a sötétben. A díszítésen a négy évszak nőalakjai is megjelennek, az idő múlását jelképezve.

A másik oltár magának Mithrásznak állít emléket. Faragványai között más fényistenekhez kapcsolódó jelképek is feltűnnek, köztük Apollón attribútumai, valamint Mithrászhoz gyakran társított állatok, például a griff.

Mindkét oltárt egy római centurio ajánlotta fel. A felirat alapján a neve feltehetően Gaius Cassius Flavianus volt. Valószínűleg ő irányította az invereski erődöt.

A brit Mithrász-kultusz legtöbb régészeti bizonyítéka későbbi évszázadokból származik. Ezek az oltárok azonban azt mutatják, hogy a kultusz már a 2. század közepén is szilárdan jelen volt a katonák körében.

Monumentális és drága alkotások

A múzeum római régészeti gyűjteményének vezető kurátora, Fraser Hunter szerint az oltárok kivételesen látványos emlékek. Úgy fogalmazott, hogy ezek a lenyűgöző oltárok életre keltik a római határvidék hitét.

Kiemelte a faragások magas színvonalát, a festékmaradványokat és a drámai fényhatásokat. Ezek alapján az oltárok impozáns és költséges emlékművek lehettek.

Hozzátette, hogy a Mithrász-kultusz a jó győzelmét hirdette a gonosz felett, és a katonáknak azt az érzést adta, hogy világuknak célja van, valamint, hogy a halál után is létezik élet.