Félresikerült zendülés miatt ragadt évekre egy lakatlan szigeten az igazi Robinson Crusoe

Alexander Selcraig 1676-ban született egy kicsi, skóciai halászfaluban egy cipészmester gyermekeként. Forrófejű fiatalként gyakran volt összetűzése a törvénnyel, így például bíróság elé állították templomban való illetlen viselkedésért (pontosabban csak akarták, lévén Alexander nem jelent meg a tárgyaláson, hanem inkább hajózni indult a tengeren), vagy éppen verekedések miatt. 1701-ben aztán saját apjával és testvéreivel fajult tetlegességig egy vitája, ami után elhagyta szülőfaluját.

Nevét ekkor Selkirkre változtatta és elszegődött egy partizánhajóra privatérnak. A privatérok lényegében olyan kalózok voltak, akiket egy adott állam engedéllyel – kalózlevéllel – ruházott fel, hogy háborús időben fosztogassák az ellenséges állam hajóit.

A kalózlét azonban korántsem volt móka és kacagás Selkirk számára. A Dél-Amerika felé vezető úton a legénység folyamatosan élelmiszerhiánnyal, rágcsálókkal, penésszel, vérhassal és egyéb fertőzésekkel küzdött. A feszültség pedig csak tovább fokozódott, amikor a hajó eredeti kapitányát, Charles Pickeringet elvitte a magas láz és helyébe elsőtisztje, Thomas Stradling lépett.

Stradling egy különösen népszerűtlen kapitány volt, így irányítása alatt mindennapossá váltak a verekedések a legénység tagjai között és egymást érték a zendüléssel való fenyegetések. Selkirk és Stradling – lévén mindketten fiatalok, büszkék és nehéz természetűek – különösen ki nem állhatták egymást. Konfliktusuk végül akkor hágott tetőpontra, amikor a hajó lehorgonyzott egy kis csendes-óceáni lakatlan szigeten, hogy feltöltse készleteit.

Selkirk ekkor meg akarta buktatni Stradlingot és magához ragadni a kapitányi posztot. Amikor a hajó indulásra készülődött, kijelentette, hogy ő nem hajlandó útra kelni, mivel a hajó bizonyosan el fog pusztulni az óceáni viharokban. Arra számított, hogy a legénység többi tagja követi példáját és fellázad Stradling ellen. Ez azonban nem történt meg, Stradling pedig örömmel hívta le a blöfföt és tényleg otthagyta – az akkor már mégis a fedélzetre vágyó – Selkirköt a kis szigeten. (A sors furcsa fintora, hogy a hajó nem sokkal később valóban elsüllyedt Columbia partjainál és a kevés túlélő spanyol fogságba esett.)

A szerencsétlenül járt skót négy teljes évet töltött egyedül a vadonban. Ezen időszak alatt leginkább rákra vadászva és gyűjtögetve tartotta fenn magát, apró kunyhókat épített magának menedék gyanánt és a szigeten talált anyagokból készített ruhákat és fegyvereket. A legnagyobb kihívás azonban nem a természet, hanem a magány volt számára. Saját bevallása szerint napjai nagyrészét a Biblia olvasásával, énekléssel és imádkozással töltötte.

Kitaszítottsága alatt két hajó is horgonyt vetett a sziget mellett, balszerencséjére azonban mindkettő spanyol hajó volt. Az angol uralkodó szolgálatában kalózkodó Selkirkre bizonyosan sötét sors várt volna, ha felfedi magát előttük, így inkább a bujkálás mellett döntött mindkét esetben.

Végül egy Woodes Rogers nevű angol privatér hajója is lehorgonyzott a sziget mellett 1709. február 2-án. Selkirk helyismeretével és vadásztehetségével segített újra formába hozni Rogers igencsak kimerült és a skorbuttól legyengült legénységét. Rátermettségével nemcsak legénységbeli helyét harcolta ki, de a kapitány második tisztjévé tette meg.

Rogers kapitány később papírra vetette tengeri kalandjait Cruising Voyage Round the World című könyvében. Ebben feljegyezte Selkirk történetét is, amelyet a skót elbeszélései alapján írt meg. A kitaszított kalóz mindennapjai később számos irodalmi alkotást megihlettek, amelyek közül a leghíresebb Daniel Defoe 1719-ben született regénye, a Robinson Crusoe volt.

Selkirk megmenekülése után nem sokkal újra korábbi önmaga volt, lévén 1713-ban Bristolban két év börtönre ítélték, amiért megvert egy hajóácsot. Szabadulása után ismét tengerre szállt és a Királyi Haditengerészet kötelékében kalózokra vadászott Afrika nyugati partjainál. Végül 1721. december 13-án, sárgalázban halt meg, holttestét pedig társai hullámsírba helyezték.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

4. A világgazdaság a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Tizenhatszor annyi követ használtak fel az Asszuáni-gáthoz, mint a Kheopsz-piramishoz
• Saját hatalmát és a Szovjetuniót is elsöpörték Gorbacsov reformjai
• Szaddám Huszein 1991-ben úgy gondolta, megnyerte a történelem első élőben közvetített háborúját
• Gyűlölte a Sebhelyesarcú gúnynevet Al Capone
• A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
• A hadiipari korlátozásokból született az ikonikus olasz robogó, a Vespa
• Heves vitát váltott ki Potsdamban a háborús jóvátételek kérdése
• Keserédes „áldásként” formálta át Izlandot a második világháborús megszállás
• Kereskedelmi viszonyait fenntartva maradt semleges Svájc a második világháborúban