A numerus clausustól a numerus nullusig

Az előfutárok

A politikai antiszemitizmus megjelenése Magyarországon Istóczy Győző nevéhez köthető. Az addig is meglévő, de mindig helyi és konkrét eseményekhez (főleg szerencsétlenségekhez) kötődő zsidóellenességet Istóczy és hívei az 1870-80-as években helytől és konkrét eseményektől független ideológiává alakították. Az ideológiává emelt antiszemitizmus lényege az volt, hogy az országot ért bármely kedvezőtlen helyzetért (tőzsdekrach, gabonaválság, háború, munkanélküliség, stb.) a zsidóságot kiáltották ki kollektív bűnösnek. Nézeteiket a kor politikai vezetői – élükön Tisza Kálmán miniszterelnökkel – egyértelműen elutasították, mivel nem akarták az állam polgárait felekezeti alapon megkülönböztetni. Istóczy 1883-ban alapított politikai pártja, az Országos Antiszemita Párt mérsékelt sikereket ért el a választásokon: 1884-ben 17 mandátumot szerzett a 413 tagú képviselőházban, később a párt kettészakadt, majd hamarosan megszűnt.

Az 1919-ben megszerveződő szélsőjobboldal Istóczy mellett két kortársat tekintett saját antiszemitizmusa közvetlen előfutárának: Prohászka Ottokár katolikus püspököt és Méhely Lajos zoológust. Prohászka a századforduló keresztényszocialista mozgalmának volt a vezéralakja. Nézeteiben központi elemet kapott a szociális érzékenység és a „modernizmus túlhajtásaival” szembeni küzdelem. Utóbbi alatt a „zsidó szellemiség” visszaszorítását értette. Ezt tekintette ugyanis a kíméletlen kapitalizmus, az ateizmus, valamint a szekularizáció (így például a polgári házasság és ezzel összefüggésben a válás) okának. Vagyis a modernizáció minden negatívumáért a zsidóságot hibáztatta. Szellemi befolyásuk visszaszorítását az általuk betöltött gazdasági és társadalmi pozíciókból való visszaszorítástól remélte. Ezzel a parasztság felemelkedésének akart teret csinálni. Írásai többségében a zsidóságot csak addig tekintette „idegennek”, amíg az asszimiláció révén a „teljes értékű” keresztény magyarokká nem válnak.

A zoológus Méhely Lajos egészen másként gondolkodott. A „fajbiológia” hazai apostola a népekre próbálta meg alkalmazni az evolúció elméletét. Szerinte a népek állandó versengéséből a jobb faji tulajdonságúak kerülnek ki győztesen. Méhely megpróbált egy sajátosan magyar fajelméletet is kidolgozni. A soknemzetiségű Kárpát-medencében azonban nem hirdethette a német típusú fajelméletet, ami a „faji tisztaság” eszméjére épült. Az ellentmondást úgy oldotta fel, hogy a közeli rokonságban álló népek keveredését előnyösnek, míg az egymástól távoliakét károsnak minősítette. Így aztán gond nélkül minősíthette a zsidóság asszimilációját a magyarságot „elkorcsosító” és ezért nemkívánatos jelenségnek. Méhely ezért a magyar-zsidó keveredés megakadályozását akarta elérni a zsidóság elkülönítése (gettósítás) révén, ahogy az a korábbi századokban is történt. Elűzésüket azonban a keresztény erkölcsökkel összeegyeztethetetlennek tartotta.

Paksa Rudolf írásának folytatása a Múlt-kor történelmi magazin tavaszi számában olvasható

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6 368 ft 4 776 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 6 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

pápaság

• Miért buzdított az egyház a macskák irtására a középkorban?
• A pápa fiaként vált hadvezérré és uralkodóvá Cesare Borgia
• Amikor kiásták a pápa oszladozó tetemét a sírjából, hogy elítéljék
• 10 tény a pápaság történetéből
• Ferenc pápa és a Vatikán
• Történelmének csúcspontjára vezette a középkori pápaságot III. Ince
• „Túl élénk” volt, ezért nem vették fel jezsuitának a későbbi I. János Pál pápát
• Új dogmát nem hirdetett, mégis új korszakot hozott a II. vatikáni zsinat
• Pápa a Vasfüggönyön túlról – milyen hatással volt II. János Pál a keleti blokk országaira?