Évszázadok óta egyre többet mesélnek az ókori rómaiak életéről Pompeji maradványai
2022. március 13. 15:58 Múlt-kor
Korábban
Régészeti kutatások
Pompeji városának ásatása már nagyon korán elkezdődött. A 16. században Domenico Fontana, a közeli Sarno folyó csatornázása alkalmával talált néhány leletet, de ekkortól kezdve még csak szórványos régészeti emlékek kerültek elő, amelyek azonban Európa különböző országaiba szóródtak szét.
1738-ban fedezték fel a közeli Herculaneumot, és ez nagy lökést adott a környékbeli feltárásoknak, amelyek végül 1748-tól kezdve kezdődtek el rendszeresen. Azonban hamar hasonló problémák merültek fel, mint Herculaneum esetében, mert a nápolyi királyok a feltárt leleteket szétküldték európai kollégáiknak, és a gyűjtőszenvedélytől fűtött arisztokraták is előszeretettel keresték a Pompejiből származó tárgyakat.
A Pompejinél zajló ásatásokat ábrázoló metszet az 1890-es évekből
Abban az időben hasonló méretű, és régészetileg feltárt romváros gyakorlatilag nem létezett Európában, ezért Pompeji hamar a korabeli „turizmus” egyik célállomása lett. Olyan hírességek is látogatást tettek a helyszínen, mint Goethe vagy Mozart. Új lendületet vettek a kutatások akkor, amikor Napóleon csapatai megszállva tartották a Nápolyi Királyságot 1806 és 1815 között. A franciák ásatását mérnökök vezették, és mintegy hétszáz ember dolgozott, és sikeresen feltárták Pompeji fórumát, néhány épületet, valamint a városfal egy részét is.
A kutatások következő nagyobb szakasza immár az egységes Olaszország égisze alatt valósult meg, 1863–75 között, Giuseppe Fiorelli vezetésével, aki a Nápolyi Nemzeti Régészeti Múzeum vezetője volt. Ő fedezte fel, hogy a vulkáni hamuban megőrződött az elhunytak lenyomata, ezért, ha gipsszel töltik fel a felfedezett üregeket, azok megmutatják számunkra a halottak utolsó pillanatait.
Az így készült gipszszobrok még híresebbé tették Pompejit, hiszen egyedülálló módon szembesülhetünk az évszázadokkal ezelőtt élt áldozatokkal.
A Menekülők kertjében talált áldozatok gipszöntvényei
A kutatások persze azóta sem szüneteltek, noha a város néhányszor veszélybe is került. A második világháborúban, mikor a szövetségesek 1943-ban elfoglalták a térséget, Pompejiben az egyik felderítőgép egy német hadosztályt vélt felfedezni a romok között, úgyhogy a szövetséges légierő bombákkal szórta meg a környéket. Ekkor érte találat a Venus Marina házat, amely súlyos károkat szenvedett. Később kiderült, hogy a felderítő tévedett. 1944 tavaszán kitört a Vezúv, a kisebb-nagyobb földrengések pedig azóta is próbára teszik a felszínre hozott épületek falait.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nyár
Múlt-kor magazin 2011
- Az örökség
- Akiknek tényleg a Balaton a Riviéra
- A közös kód
- Budapesti olimpiai álmok: az 1955-ös fiaskó históriája
- A Délvidék megszállása 1941-ben
- Nyugdíjvita a rendszerváltás után, avagy pedikűrollóval a határozatdzsungelben
- A Meidzsi-reform bevezetése a feudális Japánban
- Lengyel középiskola Balatonbogláron a második világháború alatt
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat tegnap
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak tegnap
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek tegnap
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása tegnap
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata tegnap
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet tegnap
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc 2024.04.24.
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla 2024.04.24.