Evezősök százai tették félelmetes fegyverré az ókori triérészt
Ágyúk és nehéz páncélzat nélkül vált a Földközi-tenger egyik legfontosabb hadihajójává az ókori görög triérész, amelynek gyorsaságát és manőverezőképességét mintegy 170, összehangoltan dolgozó evezős biztosította. A feltehetően a Kr. e. 7. században megjelenő hajótípust elsősorban arra tervezték, hogy bronzzal borított döfőorrával minél gyorsabban harcképtelenné tegye az ellenséges hajókat.
- A feltehetően a Kr. e. 7. században megjelent triérész gyorsaságával és manőverezőképességével vált az ókori Mediterráneum meghatározó hadihajójává.
- A keskeny hajótestet három szinten elhelyezkedő, mintegy 170 evezős hajtotta, akik összehangolt munkájukkal jelentős taktikai előnyt biztosítottak.
- A triérész legfontosabb fegyvere a bronzzal borított döfőorr volt, amellyel az ellenséges hajótest megrongálására törekedtek.
A triérész elnevezése az evezők sajátos elrendezésére utalt: a keskeny, könnyű fa hajótest két oldalán három, egymás fölött elhelyezkedő szinten dolgoztak az evezősök a maguk egy-egy evezőjével. A nagyjából 170 fős evezőscsapat összehangolt munkája lehetővé tette, hogy a hadihajó a széliránytól nagyrészt függetlenül gyorsítson és manőverezzen, ami komoly taktikai előnyt biztosított a tengeri összecsapásokban.
A hajó legfontosabb támadófegyvere a vízvonal közelében elhelyezett, bronzzal borított döfőorr volt, amellyel az ellenséges hajótestet viszonylag könnyen meg lehetett rongálni. A triérész keskeny hajóteste ezért nem pusztán a gyors közlekedést szolgálta, hanem magának a harcmodornak is alapvető részét képezte, hiszen egy megfelelő szögben végrehajtott ütközés súlyosan károsíthatta az ellenfél hajóját.
A triérészek flottái több olyan összetett manővert alkalmazhattak, amelyek kifejezetten a hajók gyorsaságára és fordulékonyságára épültek. A diekplous, vagyis áthajózás során a triérészek az ellenséges hajósor résein igyekeztek áttörni, majd az ellenfél rendezetlen alakzatát vagy védtelenebb oldalát és tatját támadták. A periplous, vagyis körülhajózás során az ellenséges hajóraj megkerülésével igyekeztek annak oldalába vagy hátába kerülni, hogy aztán onnan váratlan támadást mérhessenek rájuk.
Ez is érdekelhet
Homérosz Iliászában ugyanakkor még nem ilyen hadihajók szállították a görög sereget Trója felé, hiszen a költeményben megörökített háború feltételezett időszaka több évszázaddal megelőzte a triérészek megjelenését. Az eposzban harminc- és ötvenevezős hajók is megjelennek, amelyek azonban még jelentősen különböztek a későbbi klasszikus kor 170 evezőssel hajtott triérészeitől.
