Erósz játszmái – házasélet és szexualitás az ókori Görögországban
2015. november 9. 08:18
Korábban
Menyasszonyszöktetés Spártában
Spártában a nők sokkal szabadabban élhettek, mint a többi görög városállamban. A lányok ugyanolyan nevelésben részesültek, mint a fiúk: a különböző atlétikai számok (birkózás, futás stb.) gyakorlása mellett az éneklés és a tánc fortélyait is elsajátították. Általában meztelenül gyakorlatoztak, és a hétköznapok során is kihívóbban öltözködtek, mint az athéni nők.
A férfiak, akik már gyerekkoruktól katonai barakkokban laktak, 20 éves koruk körül házasodtak, ezután azonban még 10 évet kellett várniuk, hogy elhagyhassák a laktanyát, és feleségükkel élhessenek. A házasság a menyasszony megszöktetésével kezdődött, a nászéjszaka elhálása után azonban a férjnek éjszakánként a legnagyobb titokban kellett elhagynia a laktanyát, ha a hosszú átmeneti időszak alatt ismét látni akarta feleségét. Az indoklás szerint a szigorú korlátozásra azért volt szükség, mivel így a katonák gyakorolhatták az önmegtartóztatás erényét, és nemi vágyuk is fokozódott, ami erős és egészséges utódok nemzéséhez segítette őket. Amennyiben egy felettese rajtakapta a szabályszegő férfit a romantikus kiruccanáson, példásan megbüntethette.
A korabeli görögök úgy tartották, hogy a nőknek a férfiaknál jóval nagyobb a szexuális étvágyuk, ezért nehezen tudnak uralkodni az ösztöneiken. Ezzel magyarázták, hogy bár az asszonyok a külvilágtól hermetikusan elzárva éltek, gyakran követtek el házasságtörést. A férj pedig nehezen tolerálta felszarvazását. Az athéni törvények lehetővé tették, hogy a megcsalt férfi büntetlenül megölje felesége szeretőjét, a hűtlen asszony pedig nem vehetett részt vallási ünnepeken, nem szépítkezhetett, és azt is megtiltották neki, hogy templomba járjon.
A férj bármikor elválhatott feleségétől, és lehetősége volt egy másik férfinak felajánlani az asszonyt, annak beleegyezése nélkül. A nők ebben a tekintetben is hátrányosabb helyzetben voltak a férfiaknál, ugyanis csak egy rokon közvetítésével – rossz bánásmódra hivatkozhatva – kezdeményezhették a válást, a gyerekek pedig minden esetben apai gyámság alatt maradtak.

Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- Az istenek zenéje visszhangzik az ókori Szelinoszban tegnap
- A Lavau-i herceg sírja: a kelta főméltóság utolsó nyomai tegnap
- Batthyány Gyula koncepciós pere tegnap
- Európai típusú őskori eszközöket találtak Kínában tegnap
- Kultúrák metszéspontjában – Spanyolország mesés mór öröksége tegnap
- Felvirágoztatta Egyiptomot Hatsepszut, Ámon leánya tegnap
- Eger oroszlánjaitól a „lámpás hölgyig” – hét híres önfeláldozó nő tegnap
- A Selyemút „Vörös Hercegnője” tegnap