Róma hat kifosztása
2015. szeptember 21. 08:15
Róma több ezer éves történelme során számos alkalommal vált a fosztogatások célpontjává. Különösen a barbár törzsek égették fel előszeretettel a Római Birodalom hanyatlásának időszakában: a vizigótok, a vandálok és az osztrogótok is feldúlták az „Örök várost”, a leghírhedtebb eset mégis V. Károly német-római császár nevéhez köthető.
Korábban
„Jaj a legyőzötteknek”
Róma első kifosztásának története tele van mitikus elemekkel és legendákkal, de az esemény kezdete szinte bizonyosan arra az időpontra datálható, amikor a fiatal köztársaság háborúba keveredett egy Brennus néven ismert gall vezér csapataival. I. e. 390. július 18-án (más források szerint 387-ban) a két szemben álló fél Alliánál csapott össze egymással. A rómaiak ekkoriban még messze álltak a légióikat híressé tevő harcmodor kifejlesztésétől, és sokan már a meztelen felsőtestű, zilálthajú harcosokból álló gall had első rohamától megfutamodtak. Azoknak a többségét, akik bátran felvették a harcot az ellenséggel, lemészárolták. Brennus előtt nyitva állt az út Róma felé. A hadvezér és csapatai néhány nappal később el is érték a várost, fosztogatásba kezdtek és minden nőt megerőszakoltak, akit csak értek. Az épületeket felégették, a római szenátorok többségét pedig a Forumon kardélre hányták.
A túlélők a Capitoliumra húzódtak vissza. Számos támadást visszavertek, de amikor már az ostrom több hónapja tartott, végül beleegyeztek, hogy fizetnek 1000 font aranyat, csak Brennus seregével együtt hagyja el a várost. A legenda szerint a gall vezér az arany lemérésekor ellensúlyként nehezebb fémeket használt, amikor azonban a rómaiak ezt szóvá tették, még kardját is a mérlegre helyezte. Ekkor hagyta el a száját az azóta szállóigévé vált mondat: „Vae Victis!” („Jaj a legyőzötteknek”). A rómaiaknak a gallok távozása után még hosszú időre volt szükségük, hogy felocsúdjanak a sokkból. Július 18-át ezután évszázadokon át a római történelem egyik legsötétebb, átkozott napjaként tartották számon.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- Divat és skót identitás a 18. századi Londonban tegnap
- Különös viking sír Norvégiában tegnap
- Ősi hitvilág a natufi kultúrából tegnap
- Sárkányok Kabul felett - A Sámán Pajzs hadművelet nyomában tegnap
- 3600 éves bronzkori metropoliszt tártak fel a kazah sztyeppén tegnap
- Napóleon és Kuba: egy halotti maszk rejtélyes története tegnap
- Fejezetek egy pompeji-i gyorsétterem történetéből – egyiptomi kerámiaváza került elő a romok közül 2025.11.17.
- Arábia – az ősi illatok földje 2025.11.17.




















