Erósz játszmái – házasélet és szexualitás az ókori Görögországban
2015. november 9. 08:18
Korábban
Gyönyörök kertje – a prostitúció
„A hetérákat a gyönyör miatt tartjuk, az ágyasokat, hogy kiszolgálják napi szükségleteinket, a feleségeket pedig azért, hogy törvényes gyereket szüljenek nekünk és hű házvezetőink legyenek.” – kategorizálta a nőket Démoszthenész i.e. 4. században. Mivel a férfiak feleségeiket nem tekintették testi-lelki társaiknak, boldogságuk forrását máshol kellett keresniük. A nemi vágyak kielégítésének legegyszerűbb módját a pornék, vagyis a közönséges prostituáltak szolgáltatásainak igénybe vétele jelentette. A legtöbb esetben még görögül sem beszélő, rabszolgasorban tengődő örömlányok általában férfi kerítők alkalmazottaiként tevékenykedtek, de egy gazdag hetéra irányítása alatt is állhattak. Általános gyakorlat volt, hogy a kiöregedett, netán elszegényedett anya családi vállalkozás keretén belül lányait is megtanította a mesterség fortélyaira.
A szümposzionok (lakomák) állandó vendégeinek számítottak a pornéknál jóval magasabb színvonalú szolgáltatást nyújtó művelt luxusprostituáltak, a hetérák. Örömlányokat futtató vállalkozóktól bérelték ki őket egy-egy éjszakára, és tánccal, szavalással, hangszeres zenével, valamint szellemes beszélgetésekkel mulattatták a férfitársaságokat. Sokan közülük ünnepelt hírességek lettek. Rhodópisz, Laisz, vagy Praxitelész Aphrodité-szobrához modellt ülő Phrüné az ókori Görögország legismertebb személyiségei közé tartozott.
A férfiak gyakran a prostituáltaknál keresték a gyönyört
A férjek az örömlányok szolgáltatásait olykor nem csak egy-egy éjszakára vették igénybe. Gyakori volt, hogy ágyast (pallakét) tartottak, akit házasságkötés nélkül maguk mellé vehettek a háztartásba. A kapcsolatból származó gyerekek nem lehettek athéni állampolgárok, ugyanis a pallakék általában a bevándorlók közül kerültek ki. Az egyetlen kivételt Periklész kivételezett szeretője, Aszpaszia jelentette. A rendkívül csinos és szellemes milétoszi születésű ágyas olyan politikai befolyásra tett szert Athénban, hogy Periklésztől született fiát teljes jogú athéni polgárrá avatták.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


27. Az első világháború és következményei
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Az I. világháborús francia sisakok nagyobb védelmet nyújtottak, mint a mai amerikaiak
- Sártenger, életveszély és felelősség – az első világháború futárai
- Papírmasé lótetemből és acél fatörzsből is figyelték egymást az első világháború katonái
- Hogyan befolyásolta az első világháború a mai munkavédelmi felszerelést?
- A német külügyminiszter távirata döntötte el végleg az első világháborút
- Alapjaiban rengette meg a világot az 1918-ban kitört spanyolnátha-járvány
- Irigységtől fűtve kegyetlenkedett foglyaival Irma Grese, az „auschwitzi hiéna”
- 10 kevéssé ismert tény az első világháborúról
- 1914 karácsonyán előbújtak lövészárkaikból a bakák és együtt énekeltek ellenfeleikkel
- Majdnem csődbe vitte Zeppelin grófot a „repülő szivar” kifejlesztése 07:04
- Háza ablakából örökítette meg Niépce a világ első tartós fotóját tegnap
- Akasztott disznók, száműzött egerek – különleges állatperek a középkorból tegnap
- Nemcsak a magyar, hanem az osztrák sebesülteket is ápolta Kossuth Zsuzsa 1848-1849-ben tegnap
- Az ősi rivális városából, Barcelonából származott a Real Madrid alapítója 2021.03.06.
- Félénk félmosolytól a fogsorvillantásig: nagy nevetések a 20. század fényképein 2021.03.06.
- Hild Józsefnek köszönhetjük Budapest jellegzetes, belső udvaros bérházait 2021.03.06.
- Szekérrel a Holdra, „részegen” a csatatérre – ezek voltak a hét legizgalmasabb cikkei 2021.03.06.