Erósz játszmái – házasélet és szexualitás az ókori Görögországban
2015. november 9. 08:18
Korábban
Gyönyörök kertje – a prostitúció
„A hetérákat a gyönyör miatt tartjuk, az ágyasokat, hogy kiszolgálják napi szükségleteinket, a feleségeket pedig azért, hogy törvényes gyereket szüljenek nekünk és hű házvezetőink legyenek.” – kategorizálta a nőket Démoszthenész i.e. 4. században. Mivel a férfiak feleségeiket nem tekintették testi-lelki társaiknak, boldogságuk forrását máshol kellett keresniük. A nemi vágyak kielégítésének legegyszerűbb módját a pornék, vagyis a közönséges prostituáltak szolgáltatásainak igénybe vétele jelentette. A legtöbb esetben még görögül sem beszélő, rabszolgasorban tengődő örömlányok általában férfi kerítők alkalmazottaiként tevékenykedtek, de egy gazdag hetéra irányítása alatt is állhattak. Általános gyakorlat volt, hogy a kiöregedett, netán elszegényedett anya családi vállalkozás keretén belül lányait is megtanította a mesterség fortélyaira.
A szümposzionok (lakomák) állandó vendégeinek számítottak a pornéknál jóval magasabb színvonalú szolgáltatást nyújtó művelt luxusprostituáltak, a hetérák. Örömlányokat futtató vállalkozóktól bérelték ki őket egy-egy éjszakára, és tánccal, szavalással, hangszeres zenével, valamint szellemes beszélgetésekkel mulattatták a férfitársaságokat. Sokan közülük ünnepelt hírességek lettek. Rhodópisz, Laisz, vagy Praxitelész Aphrodité-szobrához modellt ülő Phrüné az ókori Görögország legismertebb személyiségei közé tartozott.
A férjek az örömlányok szolgáltatásait olykor nem csak egy-egy éjszakára vették igénybe. Gyakori volt, hogy ágyast (pallakét) tartottak, akit házasságkötés nélkül maguk mellé vehettek a háztartásba. A kapcsolatból származó gyerekek nem lehettek athéni állampolgárok, ugyanis a pallakék általában a bevándorlók közül kerültek ki. Az egyetlen kivételt Periklész kivételezett szeretője, Aszpaszia jelentette. A rendkívül csinos és szellemes milétoszi születésű ágyas olyan politikai befolyásra tett szert Athénban, hogy Periklésztől született fiát teljes jogú athéni polgárrá avatták.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


10. Államalapítás és az új rend megszilárdulása Magyarországon a 10–13. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
- A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
- Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
- 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
- Egyensúlyteremtő képességében rejlett Szent István sikereinek titka
- A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
- Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
- Az istenek zenéje visszhangzik az ókori Szelinoszban tegnap
- A Lavau-i herceg sírja: a kelta főméltóság utolsó nyomai tegnap
- Batthyány Gyula koncepciós pere tegnap
- Európai típusú őskori eszközöket találtak Kínában tegnap
- Kultúrák metszéspontjában – Spanyolország mesés mór öröksége tegnap
- Felvirágoztatta Egyiptomot Hatsepszut, Ámon leánya tegnap
- Eger oroszlánjaitól a „lámpás hölgyig” – hét híres önfeláldozó nő tegnap
- A Selyemút „Vörös Hercegnője” tegnap