Emberrablás szovjet módra – így vált Budapest lakosságából kényszermunkássereg
2021. december 22. 18:09 Stark Tamás
Az 1944. december 22-én megalakult Ideiglenes Nemzeti Kormány még Debrecenben volt, amikor magyar területekről elhurcolt civilek hozzátartozói a kormány közbenjárását kérő levelek ezreit küldték a Külügyminisztériumba. A Vörös Hadsereg ugyanezen a napon adta ki azt a parancsot, amelynek alapján Magyarországról málenkij robotra hurcoltak el férfiakat és nőket a Szovjetunióba. A közhangulat megnyugtatása és a civil foglyok elengedését folyamatosan kérvényező magyar kormány leszerelése érdekében 1945. március 18-án a Fegyverszüneti Bizottság rendeletet adott ki a „Vörös Hadsereg által elszállított személyek összeírásáról”. A Külügyminisztérium hadifogolyosztályára érkező hatalmas anyag javát azok a 19 kérdést tartalmazó – kutatólapul is szolgáló – kérdőívek teszik ki, amelyeket a hozzátartozók töltöttek ki, és küldtek a minisztériumba, abban a reményben, hogy elősegíthetik a Szovjetunióba hurcolt családtagjuk hazahozatalát. A Budapesten kitöltött kutatólapokból egyértelműen kiderül, hogy mely utcákból, mikor vittek el civileket.
Német hadifoglyok Budapesten – a háborús jóvátétel fogalmát rendkívül „szabadon” értelmezték a szovjetek
Korábban
Kerületenként változó intenzitás
1944 végén és 1945 elején a budai oldalon megindult fogolygyűjtő akció, a frontvonalat követve, a csak támpontszerűen megszállt II. és XII. kerületekben, illetve a XI. kerület déli peremén és Óbudán bontakozott ki. A budai arcvonal megszilárdulása után a fővárosért vívott harc súlypontja áttevődött a pesti oldalra, ezért a támadás fő vonalába eső Zugló és Kőbánya férfilakosságát szinte megtizedelték a harcos alakulatokat követő fogolygyűjtők.
Január 12. után, a belvárosi harcok fellángolásával egyidejűleg, az elhurcolások súlypontja Zuglóról és Kőbányáról a belső kerületekre helyeződött át, majd január 15-ét követően, a budai harcok során, a munkaképes civilek összegyűjtése ugyanúgy zajlott, mint néhány héttel korábban. Óbuda elfoglalását követően Budán a II. kerület lett az elhurcolások legfőbb színtere.
A fegyverek még el sem hallgattak, máris újabb veszély leselkedett a lakosságra
1945. február 5-én a XII. kerületben is újrakezdődtek az elhurcolások, a fogolygyűjtők elsősorban a főútvonalakat, a Gömbös Gyula (ma Alkotás) utat, a Böszörményi, a Németvölgyi és az Istenhegyi utat járták be, de elhurcolásokra került sor a fő ellenállási vonal peremén fekvő Városmajor utca környékén is.
A Gellérthegy és Lágymányos elfoglalása után a Víziváros és a Várnegyed utcái váltak az elhurcolások elsődleges színtereivé, de a harcok elültével sem szűnt meg az embergyűjtés, éppen ellenkezőleg: új lendületet vett.
Az elővárosi települések elfoglalásakor a fővárosban megvívott, háztömbről háztömbre zajló ostrom közepette rendszertelenül végrehajtott fogolyszedéseket átgondolt, szisztematikusan végrehajtott elhurcolások váltották fel. A fegyvernyugvás utáni új hullám a főváros körüli településekről indult 1945. január elején, és a hónap második felére már Pest belvárosát is elérte.
Bár a front átvonult Pesten, a lakók nem lélegezhettek fel, ugyanis a 18-45 év közötti férfilakosságnak munkára kellett jelentkeznie a szovjeteknél, ami nem sok jót ígért
A főváros akkori közigazgatási határán kívül fekvő településeken a harci események befejezése után gyakran hetekkel később kerültek sorra a fogolygyűjtő kampányok, ezek végrehajtásában már a szovjet egységeket a helyi lakosság köréből verbuvált „Policaj” feliratos fehér karszalagot viselő rendőrök is segítették.
A Budapest környéki települések közül a legtöbb embert, mintegy 4000 főt, Érdről és környékéről vitték el. Az 1944. december 24-én megszállt Pesthidegkúton és Máriaremetén 1945. január 15-én kellett munkára jelentkeznie a 18–45 év közötti férfilakosságnak, akiket aztán onnan az Ercsiben lévő gyűjtőtáborba meneteltettek. A december utolsó napjaiban elfoglalt Rákosszentmihályról és Pestszentimréről 1945. január 6-tól kezdve vittek el civileket.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1956
- Az 1956-os forradalom 70. évfordulójára fókuszál a Memento Park
- Történelmi dráma a Kádár-korszak hajnaláról a Netflixen
- A Bem tértől a Rádióig: 1956. október 23.
- Az 1956-os forradalmat követő megtorlások anomáliái
- Nagy Imre újratemetése: A nemzet gyásza és újjászületése
- A KGB ki akarta csalni Mindszenty bíborost az Amerikai Nagykövetségről
- Embercsempész katonák a magyar–szovjet határon
- Megfigyelték és jelentettek róla, de visszatérhetett a színpadra a forradalmár tehetség, Sinkovits Imre
- Politikai kérdés is volt Budapest mielőbbi helyreállítása a forradalom után
- Nő is harcolhatott a longobárd seregben tegnap
- Visszaszolgáltattak egy inka gyermekmúmiát az argentin őslakosoknak tegnap
- Zsidómentő lengyel asszonynak állított emléket a Pilecki Intézet tegnap
- Német találmány előzhette meg Thomas Edison fonográfját tegnap
- Aphrodité-fejet és egy ókori bazilikát tártak fel Egyiptomban tegnap
- A Karib-tenger igazi kalózait keresték Nassau kikötőjében tegnap
- Ideiglenesen kialudt Szarajevó örök lángja tegnap
- Holland történész tárta fel egy háborús bűnös katonatiszt magánéletét tegnap
