Elrabolt ukrán múzeumi műtárgyak kerültek az Interpol adatbázisába
Az orosz katonai megszállás alá került területekről elhurcolt, megközelítőleg hatszáz ukrán múzeumi műtárgy azonosító adatai kerültek fel az Interpol nemzetközi körözési listájára, derül ki az Ukrinform hírügynökség legfrissebb jelentéséből. Tetjana Berezsna humanitárius politikáért felelős miniszterelnök-helyettes és kulturális miniszter az Ivano-Frankivszkban tartott tájékoztatóján erősítette meg a kulturális örökség védelmét szolgáló kormányzati lépést.
- Az orosz erők által megszállt területekről származó, közel hatszáz elrabolt ukrán múzeumi műtárgy adatait rögzítették az Interpol nemzetközi nyilvántartásában.
- A lépés célja a Moszkvába és Szentpétervárra szállított kulturális javak nyomon követése, valamint a későbbi visszaszolgáltatásuk jogi megalapozása.
- A Világbank becslései alapján az ukrán kulturális szektort ért közvetett károk eddig mintegy huszonnegymilliárd dollárt tesznek ki.
A kijevi vezetés az Interpol bevonásával igyekszik dokumentálni a nemzeti gyűjteményekből származó értékek illegális elszállítását, felderíteni azok jelenlegi tartózkodási helyét, és jogi alapot teremteni a későbbi visszaszolgáltatásukhoz. A miniszterelnök-helyettes beszámolója rávilágít arra a folyamatra, amelynek során a frontvonal mögé került ukrán intézmények kincseit az orosz hatóságok szisztematikusan Oroszországba, kiemelten Moszkvába és Szentpétervárra szállították.
Az eltulajdonított tárgyak nemzetközi adatbázisban történő regisztrációja azért kulcsfontosságú, mert ez a mechanizmus megakadályozhatja az illegális műkereskedelembe kerülésüket, és azonnali azonosítást tesz lehetővé, amennyiben a leletek Ukrajna határain kívül bukkannának fel.
A fegyveres konfliktus okozta kulturális veszteségek mértéke történelmi léptékű, amelyet a nemzetközi szervezetek is folyamatosan monitoroznak. A Világbank aktuális becslései szerint az ukrán kulturális szektort ért közvetett kár megközelíti a huszonnegymilliárd dollárt.
Az ukrán hatóságok álláspontja szerint a múzeumi kiállítási tárgyak eltulajdonítása nem csupán anyagi veszteséget jelent, hanem a nemzeti emlékezet és a helyi identitás felszámolására irányuló kísérlet része. A nyilvántartásba vett közel hatszáz tétel csupán egy töredéke annak a hatalmas kulturális vagyonnak, amely az invázió kezdete óta kikerült az ukrán állam ellenőrzése alól.
Ez is érdekelhet
A háborús időkben történő műkincsrablások és a kulturális javak megsemmisítése évszázadok óta kísérőjelenségei a fegyveres konfliktusoknak, a modern nemzetközi jog azonban ezt szigorúan bünteti. Az 1954-es hágai egyezmény a fegyveres konfliktusok esetén kifejezetten védelem alá helyezi a kulturális javakat, tiltva azok kisajátítását, kifosztását és rongálását.
Az orosz-ukrán háború során a herszoni, a mariupoli és a melitopoli múzeumok teljes kiürítése komoly nemzetközi felháborodást váltott ki a kulturális szervezetek körében. A rabolt javak nemzetközi regisztrációja, valamint az eltűnt gyűjtemények sorsának követése az ukrán államigazgatás és a kulturális diplomácia kiemelt feladatává vált a konfliktus elhúzódásával párhuzamosan.
