Egyedülálló Herkules-szobor került elő Ibizán
Egy ritka, fából készült Herkules-szobor került elő Ibiza városában, egy római kori gabonasiló maradványaiból. A különleges, épen maradt leletet az oxigénmentes talajvíz konzerválta évszázadokon át, így a kutatók most páratlan bepillantást nyerhetnek a római kori Ebusus vallási és mindennapi életébe.
A Herkules-szobor különleges felfedezése Ibizán
Az ókorban Ebusus néven ismert Ibiza Karthágó i. e. 146-os bukása után került a Római Birodalom fennhatósága alá. A római uralom idején a sziget virágzó kikötővárossá vált, fő kikötője pedig a mai Eivissa, vagyis Ibiza város területén működött.
A közelmúltban az Isidor Macabich sugárút közelében zajló régészeti feltárások során egy rendkívüli leletre bukkantak: egy fából faragott Herkules-szoborra, amely a görög mitológiai hős, Héraklész római megfelelőjét ábrázolja.
A római Herkules és a szobor megőrzésének csodája
A rómaiak előszeretettel vették át a görög hősök alakjait, és Herkules személyében saját kulturális értelmezést is adtak Héraklész történeteinek. A szobrot egy római kori gabonasiló maradványaiban fedezték fel, amelyet később szemétgödörként használtak.
A lelet fennmaradását a különleges talajviszonyoknak köszönheti: az évszázadok során a gödröt feltöltötte az emelkedő talajvíz, oxigénmentes, vagyis anaerob környezetet teremtve. Ez a zárt állapot megakadályozta a szerves anyagokat bontó mikroorganizmusok működését, így a szobor szinte tökéletes állapotban maradt fenn.
A kutatók szerint ilyen jó konzerválódásra leginkább északi mocsarakban van példa, ahol a hideg és savas víz védi a szerves leleteket – az ibizai éghajlaton azonban ez szinte példátlan jelenség.
Ősi tárgyak és ibizai mindennapok nyomai
A Herkules-szobor mellett több más tárgy is előkerült: ősi lábbelik, szerszámok és növényi maradványok, amelyeket további kutatásra az Ibizai és Formenterai Régészeti Múzeumba (MAEF) szállítottak.
A szobor konzerválása megkezdődött. A fa stabilizálását ellenőrzött körülmények között végzik, hogy megakadályozzák a repedéseket és az anyag szétesését. Juan José Marí Casanova régész szerint ez a folyamat hónapokig is eltarthat.
Ez is érdekelhet
„Találtunk gyümölcsmagokat is, amelyek betekintést nyújtanak az akkori ibizai kertészetbe” – mondta Casanova. – „Lehet, hogy ezek kevésbé látványosak, mint a Herkules-szobor, de régészeti szempontból rendkívül fontosak. Segítenek rekonstruálni a sziget ókori ökológiáját és mezőgazdasági gyakorlatát.”
A Herkules-szobor felfedezése nemcsak egy egyedülálló műtárgy megmentését jelenti, hanem új fényt vet Ebusus római kori életére is. A sziget vallási és kulturális sokszínűsége, a mezőgazdasági és kereskedelmi kapcsolatok mind hozzájárultak ahhoz, hogy Ibiza az ókori Mediterráneum egyik fontos kulturális központja legyen.
