Egyedülálló Herkules-szobor került elő Ibizán

(Forrás: Lavozdeibiza)

A Herkules-szobor különleges felfedezése Ibizán

Az ókorban Ebusus néven ismert Ibiza Karthágó i. e. 146-os bukása után került a Római Birodalom fennhatósága alá. A római uralom idején a sziget virágzó kikötővárossá vált, fő kikötője pedig a mai Eivissa, vagyis Ibiza város területén működött.

A közelmúltban az Isidor Macabich sugárút közelében zajló régészeti feltárások során egy rendkívüli leletre bukkantak: egy fából faragott Herkules-szoborra, amely a görög mitológiai hős, Héraklész római megfelelőjét ábrázolja.

A római Herkules és a szobor megőrzésének csodája

A rómaiak előszeretettel vették át a görög hősök alakjait, és Herkules személyében saját kulturális értelmezést is adtak Héraklész történeteinek. A szobrot egy római kori gabonasiló maradványaiban fedezték fel, amelyet később szemétgödörként használtak.

A lelet fennmaradását a különleges talajviszonyoknak köszönheti: az évszázadok során a gödröt feltöltötte az emelkedő talajvíz, oxigénmentes, vagyis anaerob környezetet teremtve. Ez a zárt állapot megakadályozta a szerves anyagokat bontó mikroorganizmusok működését, így a szobor szinte tökéletes állapotban maradt fenn.

A kutatók szerint ilyen jó konzerválódásra leginkább északi mocsarakban van példa, ahol a hideg és savas víz védi a szerves leleteket – az ibizai éghajlaton azonban ez szinte példátlan jelenség.

Ősi tárgyak és ibizai mindennapok nyomai

A Herkules-szobor mellett több más tárgy is előkerült: ősi lábbelik, szerszámok és növényi maradványok, amelyeket további kutatásra az Ibizai és Formenterai Régészeti Múzeumba (MAEF) szállítottak.

A szobor konzerválása megkezdődött. A fa stabilizálását ellenőrzött körülmények között végzik, hogy megakadályozzák a repedéseket és az anyag szétesését. Juan José Marí Casanova régész szerint ez a folyamat hónapokig is eltarthat.

„Találtunk gyümölcsmagokat is, amelyek betekintést nyújtanak az akkori ibizai kertészetbe” – mondta Casanova. – „Lehet, hogy ezek kevésbé látványosak, mint a Herkules-szobor, de régészeti szempontból rendkívül fontosak. Segítenek rekonstruálni a sziget ókori ökológiáját és mezőgazdasági gyakorlatát.”

A Herkules-szobor felfedezése nemcsak egy egyedülálló műtárgy megmentését jelenti, hanem új fényt vet Ebusus római kori életére is. A sziget vallási és kulturális sokszínűsége, a mezőgazdasági és kereskedelmi kapcsolatok mind hozzájárultak ahhoz, hogy Ibiza az ókori Mediterráneum egyik fontos kulturális központja legyen.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
• „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
• 10 tény a Mona Lisáról