Egy hároméves kislány sírja segít megérteni a jégkori brit mindennapokat

Martin Stables a Heaning Wood csontbarlangjának földalatti részén. Fotó: University of Central Lancashire

A Cumbriában található Heaning Wood Bone-barlangban végzett ásatásokat Martin Stables helyi régész kezdte meg 2016-ban. Az őskori csontmaradványok feltárását követően, évekkel később egy nemzetközi kutatócsoport Rick Peterson vezetésével sikeresen vont ki DNS-t a leletekből.

A genomiális elemzés egyértelműen bizonyította, hogy a csontváz egy női egyedhez tartozott, aki halálakor két és fél, illetve három és fél éves kora között lehetett. A felfedező szülőfaluja, Great Urswick után a helyi dialektusban „Ossick Lass” (urswicki lány) névre keresztelt lelet tudományos ritkaság, mivel ilyen idős és sérülékeny maradványok esetében ritkán sikerül ilyen nagy pontossággal meghatározni a nemet és az életkort.

A lelőhelyen végzett további kutatások megerősítették a tudatos temetkezési rítusok meglétét. A régészek egy átfúrt szarvasfogat és különféle gyöngyöket is találtak a csontok közelében, amelyeket a szénizotópos kormeghatározás szintén mintegy tizenegyezer évesre datált. A barlang az évezredek során folyamatosan megőrizte szakrális funkcióját: a kutatók összesen legalább nyolc ember maradványait azonosították a helyszínen, akik három különböző történeti korszakban éltek.

A legkorábbi, kora mezolitikumi temetkezés mellett mintegy ötezer-ötszáz éves kora neolitikumi, valamint négyezer éves kora bronzkori emberi maradványok is előkerültek, amelyek mindegyike szándékos elhelyezésre utal.

Észak-Britanniában rendkívül ritkák az utolsó jégkorszakot közvetlenül követő időszakból származó emberi leletek. A jégtakaró visszahúzódása során a gleccserek drasztikusan átformálták a tájat, megsemmisítve a legtöbb korai régészeti nyomot, így a hasonló korú bizonyítékok többsége Dél-Angliából és Walesből származik. A mostani eredményt megelőzően a térség legrégebbi emberi maradványának egy 2013-ban, a közeli Kent's Bank Cavernben feltárt tízezer éves temetkezés számított.

Rick Peterson kutatásvezető kiemelte: a modern vadászó-gyűjtögető népek körében végzett etnográfiai megfigyelések szerint a barlangokat gyakran a szellemvilág kapujának tekintik, ami magyarázatot adhat arra, miért preferálták ezeket a természetes képződményeket temetkezési helyként Észak-Európa korai kőkorszaki populációi.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

9. Végvári harcok Magyarországon a török ellen
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• A Római Birodalom örökébe kívánt lépni hódításaival II. Mehmed szultán
• Döntő hatással volt Nagy Szulejmán uralkodására kedvenc háremhölgye
• A híres csel előtt már kétszer is bevették Budát Szulejmán seregei
• Páncél helyett ünneplőbe öltözve indult az utolsó rohamra Zrínyi Miklós
• A törökök szerencsenapja: augusztus 29.
• Lefejezett foglyok a hódoltság határvidékéről
• Hétvégi várkalauz: Nagykálló
• Hétvégi várkalauz: Szikszó
• Müezzin hívhatta imára a csókakői janicsárokat