Égett bagoly, csiganyálka, kormoránvér - 10 bizarr középkori gyógymód
2016. február 9. 08:35
Emberhús, égett bagoly, macskazsír, bikaepe, csiganyálka, vörösökör-epehólyag, kormoránvér, emberi vizelet – csak néhány összetevő, amelyek a középkori gyógyszerek alapjai voltak. Csakúgy mint manapság, az emberek a középkorban is gyakran aggódtak az egészségükért. Erre minden okuk meg is volt, ha figyelembe vesszük, hogy az orvostudomány fejletlensége, valamint a borzalmas higiénés viszonyok következtében számos, ma már könnyedén kezelhető kór halálos lehetett. A középkorban számtalan esetben használtak rendkívül szokatlan gyógymódokat, amelyek az esetek többségében semmifajta javulást nem idéztek elő a betegek állapotában, ám olyan eset előfordult, hogy a medicina valóban hatékonynak bizonyult. Az emberek gyakran saját maguk készítették el otthonaikban a gyógyszereket, amelyeknek alapanyagául a legtöbb esetben egy gyógynövény szolgált.
Korábban
Epehólyag és vizelet
Az isiászra, más néven ülőidegzsábára a középkorban a következő gyógymódot javasolták: „Végy egy kanál vörösökör-epehólyagot, két kanál borsos keresűfüvet, négy kanálnyit a páciens vizeletéből, egy fél francia diónak megfelelő köményt, valamint egy kis diónak megfelelő faggyút, majd törd és zúzd össze a köményt. Ezután forrald össze az összetevőket, amíg olyanok nem lesznek mint a kása, majd tedd a [páciens] combcsontját [csípőjét] a tűzhöz, olyan forrón, ahogyan csak bírja, és kend be a balzsammal egy negyed órára, vagy egy negyed óra felére, majd veregesd meg egy öt-hat alkalommal behajtogatott forró ruhával [a fájó részt], éjjel pedig tegyél egy sokszor összehajtogatott forró lepedőt a pontra, majd hagyd két-három napig feküdni, és ha mindezt végrehajtottad, [a páciens] már nem fog fájdalmat érezni, csak megkönnyebbülést.” A pihenés, a hőkezelés talán tényleg segíthetett a betegen, a különös kotyvalék azonban aligha.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Szabadtéri fotókiállítás mutatja be a negyvenéves Hungaroring történetét 16:16
- Hatszáz éven át nem változott jelentősen az ibérek génállománya 15:48
- Modern módszerekkel keresik a történelemből eltűnt társadalmi csoportokat 15:01
- Közösségi régészeti projekt indult Luxemburg történelmi emlékeinek feltárására 14:15
- Bérlettel lesz bejárható ötszáz francia műemlék 13:22
- Új bizonyítékok a Kheopsz-piramis megrongálásának egykori büntetőügyében 12:39
- Ma is aktív a gyenyiszovai ember genetikai öröksége 12:01
- Kokalevél-maradványok segíthetik a híres inka gyermekáldozat datálását 11:17
