Történelmi botrányok, érdekességek, rejtélyek 2004-ben

Közeleg az év vége, ideje sorra venni, mi foglalkoztatta idén a történész-szakmát és a történelem iránt érdeklődő nagyközönséget. A Múlt-kor az év hátralevő részére sorozatot indít, melyben végigjárjuk az év legfontosabb évfordulóit, felfedezéseit, történelmi filmjeit vagy éppen történelemmel kapcsolatos botrányait. Az évfordulók után sorozatunk második darabjában az idei aktuális események históriai hátterével, a botrányokkal, rejtélyekkel, és az erotikával kapcsolatos történelmi híreket tekintjük át.

Történelem a hírek mögött: a Teleki-szobortól Észak-Oszétiáig

Olvasóink megszokhatták, hogy ha csak alkalom nyílik rá, igyekszünk hazai aktuálpolitikai csatározások és közéleti viták kapcsán is történelmi hátteret adni. Idén először februárban nyílt alkalmunk erre, mikor egy szociológiai kutatásból kiderült: drámai mértékű az idegenellenesség a történész-hallgatók körében. Még vége sem lett a hónapnak, s már a vitatott szerepű miniszterelnöknek, Teleki Pálnak szánt szobor terve borzolta a honi kedélyeket. A nemzeti emlékezet többrétegű és változékony - okoskodhatnánk összegzésképpen, hiszen már márciusban újabb szoborvita robbant ki, ezúttal a Romániában háborús bűnösnek tekintett, magyar író, gróf Wass Albert tervezett emlékművének kapcsán.

A Mars-kutatás története

A tudomány egyik legfontosabb idei eredménye a Mars-szonda sikeres leszállása volt. A Múlt-koron cikksorozatban dolgoztuk fel a Mars-kutatás történetét az ókortól napjainkig. Az ókortól az újkorig A 19. század A 19. és a 20. század A vörös bolygó istene

Terrorizmus kapcsán két országgal is foglalkoznunk kellett. Baszkfölddel tavasszal, mikor Európa történetének egyik legszörnyűbb merényletét követték el Madridban. Bár a spanyol kormány azóta elismerte, hogy a szálak a muszlim fundamentalisták felé vezetnek és a baszkok ebben a támadásban történetesen ártatlanok, először az ETA baszk szeparatista terrorszervezetet vádolták meg a támadással. A Múlt-kor másnapra összefoglalta a kicsi, ám mozgalmas múltú Baszkföld történelmét. A másik ország Észak-Oszétia volt, melynek terroristái idén ősszel elfoglaltak egy általános iskolát, és példátlan kegyetlenséggel végeztek a menekülő gyerekekkel.

A miniszterelnök nyári lemondása kapcsán annak jártunk utána, hogyan végezték azok a magyar kormányfők, akik nem töltötték ki kormányzati ciklusukat. Kiderült: másfélszáz év alatt egy magyar miniszterelnököt lelőttek, ötöt kivégeztek, három elhunyt ciklus közben és huszonnyolc töltött kevesebb, mint egy esztendőt a miniszterelnöki bársonyszékben.

Késő ősszel pedig az amerikai választási hisztéria adott jó alkalmat arra, hogy egy hosszú cikkben körülnézzünk az Egyesült Államok választásainak történetében, s hátborzongató felfedezéseket tegyünk.

Erotika minden mennyiségben, avagy a náci pornófilmek csereértéke

A megújult Múlt-kor idén indult és egy csapásra igen népszerűvé vált EROTIKA-ROVATA valósággal dúskált a zaftos, pikáns vagy mulatságos, szexualitással kapcsolatos történetekben. Kezdődött mindjárt azzal a hírrel, mely szerint egy köztiszteletben álló francia család padlásán filmtörténeti jelentőségű, századfordulós pornófilmeket találtak. Ha végignézzük a férfiak, nők, kutyák és apácák részvételével készült, hármasban-négyesben zajló archív jeleneteket, rá kell döbbennünk: a mai szexfilmekben úgyszólván semmi új sincs nagyszüleink mozijához képest.

A jeleneteket végignézve meglepetéssel látjuk: a mai pornófilmek semmi újat sem tartalmaznak a régiekhez képest.

Mindig érdekes, ha valamelyik történelmi szereplő szeretője felbukkan az ismeretlenség homályából. Idén februárban Adolf Hitler walesi szeretőjéről írtunk: a Führer kis híján feleségül is vette a hozzá mindvégig hű Winifred Williamst, Richard Wagner zeneszerző menyét. Áprilisban pedig épp egy olyan ember szerelmi ügyeibe ártottuk bele magunkat, aki Hitler miatt volt kénytelen menekülni: Albert Einstein utolsó szerelme, mint kiderült, egy csodaszép prágai könyvtáros, Johanna Fantova volt, akivel a tudós még a húszas években, Németországban ismerkedett meg.

És ha már a nácizmusnál és a pornófilmeknél tartunk, ki ne hagyjuk azt a botránykönyvet, melyet egy fiatal német író idén jelentetett meg. A Harmadik Birodalom pornófilm-gyártásáról írt, fikciós regény alaptémája valós, s a mű komoly levéltári kutatáson és számos interjú anyagán nyugszik. A visszaemlékezők még arról is beszámoltak, hogy a nácik - akik hivatalosan tiltották a dekadens erotika minden formáját - saját gyártású pornófilmjeikkel üzleteltek észak-afrikai hadjáratuk során.

Az erotika kultúrtörténetének számos olvasónk fantáziáját megmozgató felfedezése volt az idén, hogy a meztelen keblek divatja egykor a felsőbb osztályok hölgyeinek privilégiuma volt. A 17. századi angol (valamint francia és holland) úriasszonyok, ha tiszta erkölcsűnek kívántak mutatkozni, olyan ruhát öltöttek, mely teljesen fedetlenül hagyta keblüket. A mezítelen női mell ugyanis ebben az időben nem a bujaság, hanem épp ellenkezőleg, az erényesség, erkölcsi tisztaság szimbóluma volt.

Erotika idén még a múzeumi híreink között is akadt: egy orosz gyűjtő nem kis büszkeséggel jelentette be, hogy sikerült szert tennie Raszputyin péniszére, mi több, ki is állította azt magángyűjteményében. Peru legtekintélyesebb múzeumai pedig versengenek azokért az explicit mozdulatokat végző, vagy felettébb egyértelmű pozíciókban ábrázolt erotikus szobrokért, melyeket nemrég még elővenni sem mertek a raktárakból.

Történelem, politika, revizionizmus: eltagadott tömeggyilkosságok

Háborús bűnöket, mint tudjuk tudjuk, napjainkban is tömegével követnek el - pedig az is elég tragikus, hogy a régen elkövetettek felelősei gyakran még ma is adósak a bocsánatkéréssel, sőt, olykor még a tények elismerésével is. Így viselkedik az EU-ba igyekvő török kormány is, mely végső soron tagadja az 1920-as években lezajlott örmény genocídiumot. Németország viszont, mely az összes felelős állam közül lényegében egyetlenként nézett szembe a holokausztban játszott szerepével, idén miniszteri szinten kért bocsánatot a namíbiai népirtásért: 1904 és 1907 között ugyanis 65 000 herero nemzetiségű embert öltek meg a délnyugat-afrikai német gyarmaton, ahol ma Namíbia fekszik.

A szöuli japán követség előtt tartott demonstráción egy egykori "kényelmi hölgy" (prostitúcióra kényszerített rabszolga) megpróbál áttörni a rendőrkordonon

Elismerés, bocsánat és jóvátétel nélküli történelmi sérelmek terhelik a távol-keleti országok viszonyát is. Idén kétszer is írtunk a japánok második világháború előtti és alatti kínai vérengzéséről és erőszakosságáról. Japánban - nacionalista csoportok követelésére - még az egyik legnépszerűbb mangát is cenzúrázták, mikor az brutálisan őszintén számolt be a császári hadsereg 1937-es nankingi kegyetlenkedéseiről. A szigetország revizionistái tagadják, amit pedig nemzetközi szervezetek is dokumentáltak: hogy a császári hadsereg hetek alatt több százezer emberrel végzett a kínai fővárosban, példátlan brutalitással.

A témára akkor tértünk vissza, amikor a japán legfelsőbb bíróság elutasította a császári hadsereg által szexuális rabszolgaságra kényszerített koreai nők keresetét. Pedig a kutatások szerint legkevesebb 200 000-re becsülhető azoknak a nagyrészt koreai (kisebb részt tajvani, kínai, fülöp-szigeteki és indonéz) nőknek a száma, akiket a délkelet-ázsiát megszálló japán hadsereg bordélyaiban prostitúcióra kényszerítettek a második világháború idején.

Idén a holokauszt-kutatás is hozott újdonságot: hosszabb tanulmányban foglalkoztunk azzal, miért nem bombázták a szövetségesek Auschwitzot, holott légifelvételek és más források alapján már tudtak a haláltábor létezéséről. Hollandiában egy tévéműsor késztette újra nemzeti szembenézésre az embereket: a legnagyobb hollandról szóló szavazásnál döbbent rá a hollandok többsége, hogy Anna Frank nem volt német állampolgár. A posztumusz állampolgárság megadását végül kegyeleti okokból, legfelsőbb politikai szinten utasították el.

Rejtélyek: fény derülhet Raszputyin és Napóleon halálára

Az év elején Leonardo da Vincről derültek ki érdekes dolgok. A művész-tudós jegyzetei között talált, mesterséges anyag előállításáról szóló rajzok és leírások alapján egy olasz tudós azt állítja: Leonardo találta fel a műanyagot, évszázadokkal a bakelit felfedezése előtt. A Mona Lisa alkotója többek között salátát, káposztát, nádtöreket és állati bendőt használt a műanyaghoz felettébb hasonlító mesterséges anyagának előállításához.

Humbug volt Atlantisz felfedezése

Egy amerikai kutató idén novemberben azt állította: megtalálta Atlantisz elveszett civilizációjának nyomait a Ciprus menti vizekben. A leleplezés már másnap megérkezett. Az újabb svindli kapcsán összefoglaltuk, hányan és hol vélték megtalálni az elveszett földrészt. Ciprusnál keresik Atlantisz nyomait Atlantisz felfedezése: tévedés vagy hazugság? Atlantisz: egyetlen legenda, számtalan felfedező

Épp ellenkező helyzetbe került a könyvnyomatás feltalálója, hiszen újabb kutatások szerint nem Gutenberg találta fel a könyvnyomtatást. Egy olasz történész szerint Gutenberg nem cserélhető betűkkel nyomtatta a Bibliát, hanem egy zseniális találmánnyal, melyben a cserélhető betűket felhasználta ugyan, ám nem az eddig hitt módon. A 42 soros Biblia vizsgálata után a történész arra a következtetésre jutott, hogy Gutenberg egy olyan készülékkel dolgozhatott, melynek alapelve a mai írógépéhez hasonlít.

Nyugaton igen fontos kutatási téma a környezeti változások vizsgálata, ember és bioszféra viszonyának történeti feldolgozása. Mi is beszámoltunk egy 800 éves környezetszennyezésről: kanadai tudósok szerint Észak-Amerika élővilágát még az őslakosok természetközeli életmódja is súlyosan befolyásolta évszázadokon át. Később a betegségek történetéből ismertetünk egy érdekes elméletet, mely azt állítja: meteor okozhatta az első pestisjárványt.

Minden történelem iránt érdeklődő olvasónk hallott már a Holt-tengeri tekercsekről, többen bizonyra talán a hozzájuk fűződő elméleteket is ismerik. Két izraeli régész az idén csatlakozott azokhoz, akik szerint a Kumrán térségében élt esszénusok (a tekercsek feltételezett szerzői) egyáltalán nem voltak világtól elvonuló szerzetesek, mint azt eddig hittük - sőt, még a Holt-tengeri tekercseket sem az esszénusok írták.

Az idei történelmi rejtélyek sorát gyarapította az a meglepő kijelentés, mely szerint brit titkosügynök lőhette le Raszputyint, a cári udvar befolyásos házimisztikusát. S az "arzén volt a tapétában"-mítosz is megdőlhet: amerikai orvosok szerint ugyanis orvosi műhiba végezhetett Napóleonnal.