Szent Ágostontól Normandiáig: történelmi évfordulók 2004-ben
2004 végén sorra vettük, mi foglalkoztatta a történész-szakmát és a történelem iránt érdeklődő nagyközönséget. A Múlt-kor sorozata végigjárja az év legfontosabb évfordulóit, felfedezéseit, történelmi filmjeit vagy éppen történelemmel kapcsolatos botrányait. Sorozatunk első darabjában a születési és halálozási évfordulókat vesszük sorra, és azt is áttekintjük, milyen események évfordulóit ünnepeltük - vagy épp gyászoltuk - az idén.
Évfolyamtársak: Churchill, Bethlen, Houdini (Születési évfordulók)
A születési évfordulók sorában idén jó messzire visszanyúltunk: legkorábbi történelmi személyiségünk az 1650 évvel ezelőtt született Szent Ágoston, a középkor legnagyobb keresztény filozófusa volt. Petrarca 700 évvel ezelőtti születése csak az egyik ok volt, amiért a humanista költőről írtunk: előbb arról adtunk hírt, hogy Amerikában pompázatos online kiállítással ünneplik az évfordulót; aztán arról, hogy a költőfejedelem földi maradványainak exhumálása érdekes felfedezéssel zárult - a sírban ugyanis egy 13. században élt nő koponyáját is megtalálták.
Idén a korai magyar líra két legkiválóbb alakjáról is megemlékeztünk. Az egyik az 570 évvel ezelőtt született Janus Pannonius volt: az első kiemelkedő magyar lírikus, a hazai latin nyelvű humanista költészet megteremtője állítólag Csezmiczei János néven született 1434. augusztus 29-én, Szlavóniában, horvát kisnemesi családban. A másik a kalandos életű, 450 évvel ezelőtt született Balassi Bálint: katona, politikus, de mindenekelőtt a magyar szerelmi líra egyik megteremtője.
Galilei, a bolygópályák és a szabadesés kutatója 440 éve született - s alig múlt egy évtizede, hogy a Vatikán rehabilitálta a vádak alól. Életútjáról s eredményeiről még többet megtudhat, aki a Mars-kutatás történetének szentelt cikksorozatunkat is végigböngészi.
Francois-Marie Arouet és Weisz Erik neve keveset mond az emberek többségének - nem csoda, hiszen előbbi, a 310 évvel ezelőtt született író a Voltaire nevet használta; utóbbi, a 130 évvel ezelőtt született illuzionista pedig Harry Houdini néven vált világhírűvé. Houdinihez hasonlóan 1874-ben született a világháború kulcsfigurája, Winston Churchill; és a két világháború közti Magyarország legbefolyásosabb politikusa, Bethlen István is.
Nemrégiben pedig legújabbkori történelmünk egyik rejtélyes halálesetéről számoltunk be, egy kerek születési évforduló kapcsán: decemberben múlt száz éve, hogy Horthy István, az egykori kormányzó repülőgép-balesetben elhunyt, idősebb fia a horvátországi Pulában megszületett.
Pisztolylövés Szarajevóban (Halálozási évfordulók)
Ugyanabban az évben, 1204-ben halt meg Árpád-házi Imre király, III. Béla fia; és a zsidó Arisztotelésznek is nevezett Maimonidész, a középkor legjelentősebb zsidó filozófusa, Szaladin nagyvezér udvari orvosa. A nagy utazó, Marco Polo 680 évvel ezelőtt halt meg - megítélése sokszor változott, egyesek zseniális, nagy emlékezőtehetségű megfigyelőnek, a kán sikeres hivatalnokának tartják, mások hetvenkedő hazudozónak, aki oly fontos dolgokat sem említ, mint a Nagy Fal, vagy a kínaiak teázási szokása. Beszámolói jórészt arab és perzsa útleírásokkal egyeznek, így sokan feltételezik azt is, hogy sosem járt Kínában.
I. Ulászó 560 évvel ezelőtt vívta a törökökel a vesztes várnai csatát, melyben maga is elesett, s földi maradványai azóta is ismeretlen helyen vannak. Corvin János, Mátyás király házasságon kívül született fia (anyja Edelpeck Borbála boroszlói polgárlány volt) egy portyázó török csapattal vívott küzdelemben vesztette életét kereken ötszáz évvel ezelőtt.
Háromszázkilencven éve halt meg Csejte várának börtönében ecsedi Báthory Erzsébet grófnő, a külföldön talán legismertebb, bár nem legrokonszenvesebb magyar asszony. A tárgyilagosabb történészek ma már úgy vélik, hogy a valóban labilis idegzetű asszony politikai bűnügy áldozata lehetett. A vámpír-legendák magyarázatául pedig a parasztoknak nyújtott, vagy nyújtani kísérelt orvosi ellátás eltúlzása szolgálhatott, hiszen akkoriban gyógyítás céljából is metszettek és égettek ki sebeket, vágtak eret.
370 évvel ezelőtt két hírneves személy is eltávozott: az egyik Káldi György, az első teljes katolikus Biblia magyar fordítója; a másik Albrecht Wenzel Eusebius von Wallenstein cseh származású birodalmi hadvezér, akit Cheb várában gyilkoltak meg 1634. február 25-én ír és skót zsoldosok. Halála politikai gyilkosság és a legfelsőbb helyről elrendelt kivégzés volt, vagyonát gyilkosai közt osztották szét, hívei hóhérkézre kerültek.
A 330 évvel ezelőtt meghalt John Milton korának legnagyobb angol költője és Cromwell köztársasági kormányának külügyminisztere volt, legszebb verseinek jó részét nem is angolul, hanem latinul, olaszul és görögül írta. A főműveként ismert Elveszett paradicsomot és a Küzdő Sámsont már vakon és nyomorogva diktálta le lányának.
Kilencven évve ezelőtt egész Európa sorsát befolyásoló pisztolylövés dördült el Szarajevóban: megölték Ferenc Ferdinándot, az osztrák-magyar trónörököst. A végső egyenleg 10 millió halott, 20 millió sebesült, a polgári lakosság mérhetetlen szenvedése és egy olyan békerendszer volt, amely magában hordozta a következő világháború csíráját.
A trónörököst épp tíz évvel élte túl Vlagyimir Iljics Lenin, "a hős, ki csak népének élt". Kultuszának fénykorában egyedül a Szovjetunióban vagy harmincöt város viselte a nevét, de alig volt olyan falu a szocialista táborban, melyben ne viselte volna közterület vagy intézmény a nevét. Lenin 1924. január 21-én agyvérzés következtében halt meg Gorkijban, holttestét Moszkvában mauzóleumba helyezték.
Magyar tragédia: a 44-es év (Évfordulók 1.)
Az idei évfordulók sorában különös fontosságal bírnak a 60 évvel ezelőtti események, idén emlékeztünk a második világháború sorsdöntő eseményeire: a normandiai partraszállásra, a front végigvonulására Magyarországon és a holokausztra.
A legjelentősebb, kerek világháborús évfordulók sorát Leningrád felszabadulása nyitotta januárban: a német csapatok még 1941 szeptemberében zárták körül Leningrádot. A városban iszonyú éhínség pusztított, mely a becslések szerint legalább 800 000 emberrel végzett. Márciusban arról közöltünk hosszabb elemzést, miért volt szükség Magyarország német megszállására - a tragikus eseményre, mely később civilek deportálásába torkollott.
Bőven foglalkoztunk a normandiai partraszállás 60. évfordulójával is: 1944. június 6-án hajnali 2 órakor indult az "Overlord" hadművelet keretében az amerikai és brit erők európai invziója, a második világháború legnagyobb tengerideszant-művelete. Célja a La Manche csatorna birtokbavétele, majd hadászati hídfő megszerzése volt az észak-nyugati francia partvidéken. A két és háromnegyed milliós, Eisenhower tábornok vezette angolszász erők 11 ezer harci repülőgéppel, mintegy hétezer hajóval vágtak neki a műveletnek, teljes tengeri és légi fölény birtokában.
Júliusban visszakanyarodtunk hazánkba, ahol 60 évvel ezelőtt egyre sötétebb erők uralkodtak. A bátor svéd diplomata, Raoul Wallenberg ekkor érkezett Budapestre követségi titkáraként, s munkatársaival zsidók ezreit mentette meg hamis útlevelekkel, menlevelekkel. Alig két héttel később viszont meghalt Ságvári Endre, az illegális ellenállás egyik központi alakja: 1944. július 27-én a letartóztatására küldött csendőrnyomozók a Budakeszi úton levő Nagy-cukrászda előtt agyonlőtték.
Volt, aki "az oroszlán barlangjában" próbálta megállítani a népirtást és a háborút: még ugyanebben a hónapban német katonatisztek merényletet kíséreltek meg Adolf Hitler ellen. Stauffenberg gróf bombája felrobbant ugyan, de a Führer csodával határos módon megúszta a támadást. Egykori kedvence, Erwin Rommel tábornok is részt vett az összeesküvésben. Mikor ez kiderült, a sivatagi rókát választás elé állították: öngyilkos lesz, vagy pedig osztozik az ügyben bíróság elé állított tábornokok sorsában. Ő az előbbit választotta, s a korabeli német hadsereg legnépszerűbb katonája, Erwin Rommel megmérgezte magát.
Novemberben már tombol Magyarországon a front: a németek menekültükben felrobbantják a Margit-hidat, a Szálasi-kormány Németországba szállíttatja a magyar javakat, Budapesten pedig létrehozzák Magyarország első gettóját.
Decemberben baloldali pártokból létrejött az antifasiszta Magyar Nemzeti Függetlenségi Front, a nyilasok azonban kivégzik Tartsay Vilmost, Nagy Jenőt, Kiss Jánost és Bajcsy-Zsilinszky Endrét. Folytatódott az ország kirablása is: Adolf Eichmann parancsára útnak indul az ún. "aranyvonat", meyen magyar zsidók értéktárgyait akarták Németországba csempészni.
Népszámlálás és szabadságharc Magyarországon (Évfordulók 2.)
A Michelangelo készítette Dávid-szobor 500 éves, adtuk hírül, és a műremek kapcsán arról is beszámolhattunk, hogy szakértők orthopédiai rendellenességeket fedeztek fel a férfitest eme tökéletesnek hitt példáján. A régi magyar nemesi szokásjog gyűjteménye, a Werbőczy István összeállította Tripartitum a 490-ik születésnapját ünnepelte az idén. Az először 1517-ben, latinul megjelent Hármaskönyvet 1565-ben magyarul is kiadták, rendelkezéseit a vármegyékben 1848-ig alkalmazták.
Négyszáz évvel ezelőtt, 1604. október 14-15-e éjjelén az osztrák császári seregben szolgáló hajdúk, akiket az akkor birtokain visszavonultan élő erdélyi főúr, Bocskai István ellen küldtek, Bocskai oldalára álltak, s Álmosd és Diószeg között vereséget mértek a Habsburg csapatokra. Ezzel megkezdődött a Bocskai-szabadságharc, amelyhez a hajdúkon és a jobbágyokon kívül hamarosan csatlakozott az elégedetlen városi polgárság, köznemesség, sőt a főnemesség jelentős része is.
A császári csapatok 1764. január 7-én véres leszámolás rendeztek Székelyföldön. Az éppen 240 évvel ezelőtti tragikus eseményre SICVLICIDIVM (Siculicidium, azaz "a székelyek legyilkolása") néven emlékezünk - a latin szóban a betűk római számként olvasva a gyászos évszámot adják ki.
Az első népszámlálást 220 évvel ezelőtt tartották Magyarországon. A II. József elrendelte összeírás szerint Magyarországon lakossága 6,5 millió fő, Horvátországé 650 ezer fő, Erdélyé 1,5 millió fő, összesen tehát több mint 8,5 millió fő (illetve az újabb kutatások szerint 9,2 millió fő) volt.
A Védegylet 1844. október 6-ai pozsonyi alakuló gyűlésén elfogadott alapszabályai szerint a külföldi árut ki kell szorítani a hazai piacról, amelyet a honi ipar számára kell biztosítani. A Védegylet tagjai becsületszóra megfogadták, hogy tíz évig csak magyarországi árut vásárolnak: csak magyar mesterembereknél dolgoztatnak és olyan iparcikkből nem vesznek külföldit, amelyből belföldit is lehet kapni. Az elnök Batthyány Kázmér, az alelnök Teleki László, az igazgató Kossuth Lajos lett.
Százéves évforduló több is akadt hasábjainkon az idén, hiszen 1904-ben alakult meg az antant, ekkor tört ki az orosz-japán háború, ebben az évben indult el a New York-i földalatti, és idén ünnepelte alapításának centenáriumát a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár.
Ötven évvel ezelőtt Svájcban volt mit gyászolnia a világnak: Vietnamot a nagyhatalmak képviselői egy kommunista és egy kapitalista részre szakították; az abszolút esélyes Magyarország pedig elveszítette a labdarúgó-világbajnokságot. Utóbbi eseményről s annak utóéletéről - magyar történész-szakértők részvételével - idén érdekes német dokumentumfilm is készült, melyről szintén beszámoltunk.
Az Erzsébet-híd, mely 1903-as elkészültétől 1926-ig a világ legnagyobb nyílású közúti lánchídja volt, a háborús pusztítás áldozata lett. Újjáépítésére 40 évvel ezelőtt, 1964-ben került sor.
