Japán nem kárpótolja a szexuális rabszolgákat

A japán bíróság elutasította 35 idős dél-koreainak a keresetét, akiket a japán hadsereg prostitúcióra és katonai szolgálatra kényszerített.

Pert vesztettek a szexuális rabszolgák

A szöuli japán követség előtt tartott demonstráción egy egykori "kényelmi hölgy" (prostitúcióra kényszerített rabszolga) megpróbál áttörni a rendőrkordonon

A japán oktatási miniszter nemrégiben örömét fejezte ki amiatt, hogy a második világháborút korábban csak "önmarcangoló" stílusban oktató japán történelemkönyvek mára kevésbé kritikusan viszonyulnak az ország történelméhez. "Volt idő, mikor a japán történelemkönyvek mással sem voltak tele, mint önmarcangolással, és annak sulykolásával, hogy a japánok rosszak" - mondta több japán napilap beszámolója szerint Nariaki Nakayama.

"Megpróbáltunk változtatni ezen" - mondta a miniszter. "Kifejezetten örülök, hogy manapság már kevesebbszer találkozunk a kényelmi hölgyek vagy az erőszakos kitelepítés kifejezésekkel a történelemkönyvekben."

Pedig a történelmi kutatások szerint legkevesebb 200 000-re becsülhető azoknak a nagyrészt koreai (kisebb részt tajvani, kínai, fülöp-szigeteki és indonéz) nőknek a száma, akiket a japán hadsereg bordélyaiban prostitúcióra kényszerítettek a második világháború idején.

Nakayama szerint romboló hatást fejt ki az ifjúságra, ha őket hibáztatják felmenőik bűneiért. "Minden ország történelmének vannak fényes és sötét lapjai. Számításba kell vennünk a rossz dolgokat is, de az oktatásban mégsem szorítkozhatunk az önmarcangolásra, annak ismételgetésére, hogy minden, amit tettünk, rossz volt" - mondta a miniszter. "Nagyon fontos, hogy a japán gyerekeket úgy tanítsuk, hogy büszkék lehessenek fajukra és történelmükre."

Mandzsúria japán megszállása és a Koreai-félsziget szintén japán gyarmatosítása még mindig szörnyű emlékeket ébreszt kínaiak és dél-koreaiak tömegeiben. A megszállás idején megtiltották a koreai nyelv használatát az iskolákban, a koreaiakat japán nevek felvételére és a japán császárra tett hűségesküre kötelezték. Ez azonban eltörpül a fizikai terror mellett: férfiak tízezreit sorozták be a japán hadseregbe, és több százezer nőt kényszerítettek prostitúcióra.

A japán legfelsőbb bíróság nemrégiben visszautasította azoknak a dél-koreai állampolgároknak a keresetét, akiket a háború idején a japán hadsereg prostitúcióra és katonaságra kényszerített. A bíróság szerint a felperesek második világháború alatti sérelmei a háború utáni japán alkotmány értelmében nem kompenzálhatók.

A bíróság döntését meghallva a felháborodott dél-koreaiak egy csoportja dühében áttörte a bíróságot a hallgatóságtól elválasztó kordont.

 

Fél évszázad szégyenben és hallgatásban

A 35 dél-koreai állampolgár - akik között elhunyt áldozatok leszármazottai is vannak - egyenként 20 millió jent (majdnem 200 000 dollárt) követelt azokért a sérelmekért, melyeket a Koreai-félsziget Japán általi gyarmatosítása alatt szenvedett el 1910 és 1945 között.

A pert eredetileg három dél-koreai asszony indította 1991-ben, akiket szex-rabszolgaként tartott fogva a japán hadsereg. Ők voltak az elsők, akik sok évtized szégyen és hallgatás után a nyilvánosság előtt követeltek kárpótlást az ellenük elkövetett bűnökért.

Teherbe ejtett kényszerprostituált, a háttérben felszabadító amerikai katona

Mikor az asszonyok elmondták, hogyan "szolgálták ki" a japán hadsereg bordélyaiban a katonákat, olyan férfiak is csatlakoztak a keresethez, akiket erőszakkal soroztak be és küldtek háborúba.

Osamu Tsuno, a bíróság elnöke azonban helyben hagyta az alacsonyabb szintű bíróság ítéletét, mely szerint a volt katonák szenvedése "a második világháború, és benne Japán vereségének a következménye".

"Az ilyen esetek kárpótlását képtelenség lett volna előre látni akkor, mikor az új japán alkotmány született" - mondta a bíróság elnöke.

A bíró a szexuális rabszolgaságra kényszerített asszonyok kárpótlását is elutasította. Az eufemisztikusan "kényelmi hölgyeknek" nevezett kényszerprostituáltak - mint a bíróság megjegyezte - különben is 1947 előtt (azaz Japán amerikai nyomásra létrehozott alkotmánya előtt) szenvedték el a sérelmeiket.

Az ítélet azt is kimondja, hogy a felperesek egy 1965-ös, Dél-Korea és Japán viszonyát rendező kétoldalú egyezmény értelmében elvesztették a jogukat arra, hogy kárpótlásért folyamodjanak. Az egyezményben Tokió kölcsönök folyósítását vállalta Dél-Korea számára.

Diplomáciai vihar egy történelemkönyv miatt

A történelmi sérelmek a napi politikát is befolyásolják. Hu Csin-tao kínai elnök azért nem volt hajlandó hivatalos, államfői találkozón részt venni Junicsiró Koizumi japán miniszterelnökkel, mert az utóbbi rendszeresen ellátogat egy hősi műemlékhez, mely a háború áldozatain kívül háborús bűnösökként kivégzetteknek is emléket állít.

A nemrég Chilében tartott távol-keleti csúcstalálkozón Hu Csin-tao közölte Koizumival: nem kis részt a japán miniszterelnöknek a háborús emlékműnél tartott rendszeres megemlékezései okolhatók a két ország problematikus viszonyáért.

Cenzúrázzák a kínai mészárlásról szóló mangát Japánban

A megszálló japánok legalább 200 000 embert mészároltak le és 20 000 nőt erőszakoltak meg Nanking 1937-es elfoglalásakor. Japán nacionalisták követelésére egy népszerű manga törölte a füzetből az eseményeket bemutató oldalakat.

Dél-Korea évtizedeken át bojkottált mindenfajta Japánból érkező kulturális terméket - a filmektől kezdve a popzenéig. Az 1998-ban hivatalba lépett koreai elnök, Kim De Dzsung azonban elhatározta: normalizálja a viszonyt Tokióval, aminek érdekében kétszer is ellátogatott a japán fővárosba.

Miután Japán bocsánatot kért azokért a szenvedésekért, amiket a Koreai-félsziget megszállása okozott, Szöul enyhített a Japánból származó kulturális termékek bojkottján. Nem sokkal később - 2001-ben - azonban újra a feldolgozatlan történelem okozott botrányt a két ország viszonyában.

Az év júniusában Dél-Korea és más dél-ázsiai országok felháborodásukat fejezték ki egy japán középiskolásoknak szánt történelem-tankönyv miatt. A könyv nacionalista szerzői ugyanis tagadták azokat a bűncselekményeket, melyeket a japán hadsereg követett el a polgári lakosság ellen, és amelyeket nemzetközi szervezetek is dokumentáltak.

Dél-Korea hivatalosan is arra kérte a japán kormányt, intézkedjen a könyv 35 passzusának felülvizsgálatáról. A vitatott részletek a koreaiak szerint "tisztára akarják mosni" a Koreai-félszigeten 1910 és 1945 között elkövetett bűnöket, hiszen meg sem említik azoknak a nőknek a tízezreit, akiket ebben az időben szexuális rabszolgaságra kényszerítettek. Japán mindössze két részletet volt hajlandó felülvizsgálni, a történelemkönyv okozta feszültség a két ország között azóta is tart.

Képgaléria a múltból: megalázottak és megszomorítottak

Kínai és amerikai katonák kihallgatják a kényszerprostituáltakat

Felszabadított "kényelmi hölgyek" kínai katonákkal

Amerikai katona és bordélyba kényszerített lány

Képgaléria a jelenből: botrányt keltett az erotikus képsorozat

Lee Seung-Yeon koreai színésznő, az 1992-es Miss Korea szépségverseny egyik győztese 2004-ben erotikus képsorozatot és videót készített, melyen a kényszerprostituáltak helyzetére utaló pózban látható. A "mű" hatalmas felháborodást keltett hazájában. A képen a színésznő térden állva kér bocsánatot egy egykori szexuális rabszolgától.

Pak Ji-woo, a film és a képsorozat producere vezeklésképpen kopaszra borotválta a fejét. A képen egy felháborodott egykori rabszolga bocsánatát kéri.

Az egykori "kényelmi hölgyek" közül kevesen élnek már. Japán egyre kevesebb hajlandóságot mutat, hogy bocsánatot kérjen a túlélőktől és kárpótolja őket.